Bővülhet jövőre a csoportos adózók köre

Miért érdemes a csoportos adózást választania egy cégcsoportnak? Ez kiknek kedvezhet leginkább?

Dankó Zsolt: Alapvetően három okból érdemes ezt választani: az elhatárolt veszteség megosztása, a transzferár-doku­mentációs kötelezettség alóli mentesülés és az adókedvezmények optimális kihasználása miatt. Ez egy új lehetőség, amellyel először az idén élhettek az adózók, ha a feltételek teljesültek, és január 1. és 15. között kérelmet nyújtottak be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az elhatárolt veszteség felhasználásának a nagy előnye, hogy ha az egyik csoporttag veszteséges, akkor ezt nemcsak továbbgörgetheti, hanem a csoporton belül a keletkezett veszteséget megoszthatják egymással, így csökkentve a csoport társaságiadó-alapját. Lényeges, hogy a veszteség a keletkezése adóévét követő ötödik évben használható fel utoljára ilyen módon.

Kocziha Andrea: Azoknak a társaságoknak, amelyek az induló fázisban a felmerülő költségek miatt veszteségesek, a következő években viszont várhatóan már nyereséget termelnek, az induláskor érdemes csoportot létrehozniuk, mert a kezdeti évek veszteségét a későbbi nyereséggel szembe tudják állítani. Így összességében csoportszinten csökkenhet az adófizetési kötelezettségük. Lényeges, hogy a csoportos adózási forma idején keletkezett veszteségeket lehet csak megosztani. Tehát hiába működik veszteségesen egy társaság, ha később csatlakozik, akkor a csoportalanyiság időszaka előtt keletkezett veszteségeit továbbra is csak ő maga szenvedheti el. Az elhatárolt veszteség csoportszintű felhasználásának lehetősége a csoportos adóalanyisággal kezdődik.

Milyen érvek szólhatnak még emellett az adózási forma mellett?

K. A.: Nagyobb cégcsoportoknak is érdemes lehet ezt választaniuk, igaz, náluk nem feltétlenül az elhatárolt veszteség a fő mozgatórugó, sokkal inkább az, hogy ezáltal mentesülhetnek a transzferár-dokumentáció elkészítése és a transzferár-korrekciós tételek alkalmazása alól. Ezzel jelentős tehertől szabadulhatnak meg, spórolhatnak a költségeken, és nem kell arra figyelniük a társasági adó szempontjából, hogy az eredményeket a cégek között korrigálják.

D. ZS.: A transzferárazás alapvető célja, hogy a vállalatok alátámasszák: a kapcsolt ügyleteik során a szokásos piaci árat alkalmazták. A csoportos adózásnál a csoporttagok az egymás közötti ügyleteiknél ez alól mentesülhetnek a társasági adózásnál. Fontos kiemelni azonban, hogy más adónem szempontjából továbbra is szükséges, hogy a csoporttagok az egymás közötti tranzakció­ikat a szokásos piaci áron valósítsák meg.

K. A.: Ráadásul vannak olyan adókedvezmények, amelyeket a csoportos adózással jobban ki lehet használni, mint amennyire a tagok egyedileg képesek lennének. Az egyik ilyen a kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye: a feltételek teljesítése esetén a csoportosan fizetendő adóból vonható le annak 70 százalékáig. Az a csoporton belüli kkv, amely jogosult erre a kedvezményre, de nincs akkora adókötelezettsége, mint amekkoránál teljesen érvényesíthetné a kedvezményt, ezt a határt is kitolhatja a csoporton belül. Nem minden adókedvezményre vonatkozik azonban a megoszthatóság. A kkv-kedvezmény mellett például a látványcsapatsport-támogatás adókedvezménye a másik, csoportszinten elérhető kedvezmény.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy cégcsoportnak ennek az adózási formának a választásához?

D. ZS.: Legalább két tagból kell hogy álljon a csoport. A pénzügyi évnek, a könyvvezetés pénznemének és a könyvvezetési szabályoknak azonosnak kell lenniük a csoportban lévő összes vállalatnál. Egy társaság egyidejűleg csak egy csoportban szerepelhet. A tagok között pedig legalább 75 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati viszonyra van szükség.

Milyenek az eddigi tapasztalatok, mi az, amin lehetne még változtatni?

D. ZS.: Több ponton várható az idén további részletszabályozás a csoportos adózásnál, magát a törvényjavaslatot novemberben hirdették ki, így a január 15-i jelentkezési határidő igen szoros volt. Sok cégnek az idei év a csoportos adózásra való felkészülésről szól, mi is találkoztunk olyan vállalatokkal, amelyek lecsúsztak arról, hogy már a 2019-es adóévre vonatkozóan így állapíthassák meg társaságiadó-fizetési kötelezettségüket.

K. A.: Az előzetes kommuniká­ció szerint a Pénzügyminisztérium várakozása is az volt, hogy 2019 próbaév, a nagyobb számú átállást 2020-tól várják. Az egyik legjelentősebb kérdés gyakorlati szempontból, hogy míg társasági adóban a csoportos adózás adminisztrációs könnyítést jelenthet a transzferár-dokumentációs kötelezettség alóli mentesülés miatt, néhány egyéb adónemnél továbbra is elvárt, hogy a cégek közötti ügyletek piaci áron történjenek. Emiatt egyelőre még nem látszik pontosan, hogy ténylegesen mekkora adminisztrációs könnyítés a céghálóknak a csoportos adózás. A közös könyvvezetési devizanem szempontjából lehet, hogy egyszerűsít a feltételeken a jogszabályalkotó, de sok múlhat a gazdasági szereplők visszajelzésein is.

A tagok között legalább

75

százalékos szavazati viszonyra van szükség