Három év alatt duplázna a magyar buszgyártás

Idén mintegy 450-500 autóbusz készülhet el a magyarországi gyárakban – erről a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke beszélt a Világgazdaságnak. Vin­cze-Pap Sándor jelezte, hogy ez a mennyiség megközelítőleg 150-180 darabbal haladja meg a 2018-as volument, vagyis a növekedés 30 százalék körül lehet. Abból kiindulva, hogy egy szólóbusz ára 65 millió forint, egy csuklósé 85 millió forint környékén alakul, a piac értéke 30-40 milliárd forintra tehető.

A buszos közbeszerzések lebonyolítására 2016-ban alapított Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság (NABB) 2019-ben 700-800 járműre tervezi tender kiírását, a hazai piac tehát ennek nagyjából a felét képes leszállítani. Annak érdekében, hogy a fennmaradó kapacitások lehetőleg ne külföldi gyártókhoz kerüljenek, elképzelhető az erre az évre vonatkozó célszám lefaragása.

Vincze-Pap Sándor úgy fogalmazott, hogy a Volán társaság központosításának begyűrűző hatása lehet a megrendelések szintjére. Azt is hozzátette, hogy az elmúlt csaknem három évtizedben az ágazat szinte teljes egészében szétesett, ezért hiába mutat az utóbbi három évben fellendülést, és nyílik meg most előtte több tízmilliárdos piaci forrás, a 2020-as piacliberalizációra (az addig állami üzemeltetésű járatvonalakat versenyeztetik a szolgáltatók között), illetve a változás által generált igények kielégítésére csak részben alkalmas a szektor.

A NABB létrejöttének nagy nyertese a győri Kravtex-Kühne csoport, amely a legrégebbi gyártónak számít Magyarországon. Ma már 1800 autóbusza közlekedik a hazai utakon, az elmúlt három évben összesen hatszáz jármű értékesítését nyerte el pályázatokon. Az egy műszakban termelő üzem kapacitása megközelíti a háromszáz darabot évente. Helyi, helyközi és távolsági célokra is gyártanak buszt, mintegy ötszáz főt foglalkoztatnak. Jelenleg kétmilliárd forint értékben hajtanak végre saját erős beruházást.

A piac másik hazai szereplője az ITK Holding. Az újonnan alakult társaság debreceni gyárfejlesztése folyamatosan zajlik, idén már remélhetőleg több mint ötven autóbusz gördülhet ki a már működő kísérleti üzemből. A cég főképp városi és helyközi járművek gyártására koncentrál. A ma még szintén fejlesztési fázisban levő székesfehérvári Ikarus Járműtechnika Kft. hamarosan elkészíti a századik honvédségi Currus buszt is. Komáromban a kínai BYD nyitott egységet, ahonnan idén 100-150, exportra szánt elektromos busz gördülhet ki. A cég tervei dinamikusak, a termelési kapacitásokat pár éven belül ezer darabra tornászná fel. A hazai tulajdonú Evopro Bus Kft. kisebb mennyiségben, de szintén elektromos buszokat épít. A Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke szerint a cél, hogy 2022-ig meghaladja az ezer darabot a magyar buszgyártás volumene.

Ez exportra még nem elegendő, mivel az itthoni buszpark – amelynek életkorát optimálisan 6-8 évre kellene mérsékelni a jelenlegi 12-14 évről – frissítése felszívja ezt a mennyiséget. Kivitelben akkor érdemes gondolkodni, ha a termelés legalább 25 százaléka ehhez rendelkezésre áll. „A magyar busz a kelet-európai piacon vetheti meg a lábát, a nyugati országokba gyakorlatilag lehetetlen betörni a protekcionista közbeszerzések miatt” – jelezte Vincze-Pap Sándor. A buszgyártás magas hozzáadott értékkel bír, mivel még mindig manufakturális tevékenység, ellentétben a személyautó-gyártással. Éppen ezért jobb fizetéseket is kínál az ágazat. Egy autóbusz elkészítése átlagosan négy munkahelyet teremt (kettőt a gyártónál, kettőt a beszállítóknál). Szakképzett munkaerőből viszont annak ellenére hiány van, hogy a megrendelések azt is lehetővé tennék, hogy megduplázódjon az autóbuszgyártásban dolgozók száma.