Hazai tervezők kollekciói a fókuszban

Számos olasz szakember és több showroom (bemutatóterem) tulajdonosa is ellátogat a holnap kezdődő, háromnapos budapesti divathétre. Ők a 40 európai, közülük 35 magyar tervező munkájából kimondottan annak a nyolc hazai szakembernek a kollekciójára kíváncsiak, akiket már megismerhettek a milánói divathéten. Ezek a tervezők a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) mentorprogramjának résztvevőiként mutatkozhattak be az olaszországi rendezvényen.

Az MDDÜ tavaly a hazai divat- és dizájnipar összefogására és fejlesztésére jött létre. A szakterület gazdasági súlyának meghatározásához a KSH teljes textil- és könnyűipari, valamint a ruházati értékesítési adatai adhatnak fogódzót, de az ügynökség szeretné pontosabban mérhetővé tenni az ágazatot. Becslése szerint nagyjából háromezer hazai divatipari cég működik, aktív tervezőből pedig 250-300 lehet. „Az idén fel kívánjuk térképezni a szektort, az ágazat növekedési lehetőségeit jól mutatja, hogy a világ divatiparága a globális GDP 2 százalékát teszi ki” – mondta a Világgazdaságnak Bata-Jakab Zsófia, az ügynökség vezetője.

A szervezet négy területre fókuszál: a gyártásfejlesztésre, az oktatásfejlesztésre, a hazai stabilitás elérésére és a nemzetközi piacra lépés segítésére. Az utóbbi kettő terén nagy előrelépés, hogy az MDDÜ tavaly ősszel hároméves partneri szerződést kötött az olasz divatipari kamarával, a Camera Nazionale della Moda Italianával, amely a teljes milánói divatipart is összefogja, és szervezi a város divathetét. Az októberi fashion week résztvevőiből az olasz szakemberek az ügynökséggel közösen választották ki azt a nyolc tervezőt, akik bemutatkozhattak Milánóban, és bekerültek a mentorprogramba. (Az ősszel újabb mentorprogram indul.)

A nyolc tervező márkáit másfél évig mentorálja a két szervezet. Először kreatív segítséget adnak, például az olasz szakemberek apró változtatásokat javasolnak a kollekciójukban, és a tervezők a prémium-anyaggyártóknál is vásárolhatnak kedvezményesen, majd az üzleti mentoring, a márka jó eladásának elsajátítása kerül a fókuszba. A fő cél, hogy bekerüljenek egy showroomba a márkák, amelyből már az üzlet tulajdonosa menedzseli az értékesítést, és rendel a márka tulajdonosától. Milánó valójában a legerősebb felvásárlópiacnak számító Ázsia felé nyit kaput. Az ügynökség azon dolgozik, hogy a nyolc mentorált márkából három bekerüljön egy showroomba.

„A budapesti rendezvényre az ázsiai Vogue képviselőjét, az amerikai magazin, a Vanity Fair újságíróját és képviselőjét is várjuk. A Vogue egyik stylistjával, Giulio Martinellivel Milánóban már dolgozhattak a mentoráltak, erre most lehetőségük lesz a fashion weeken a többieknek is” – emelte ki Bata-Jakab Zsófia. Szerinte a magyar divatipar kiemelkedő, nemzetközi szinten is érdeklődnek iránta, van helye a világ divattérképén. Az a cél, hogy Budapest közép-európai divatközponttá váljon, a környező országoknak is inkubációs központja legyen, kaput nyitva a nemzetközi színtérre. A budapesti divathéten fiatal tervezők is bemutatkozhatnak és tapasztalatot szerezhetnek, a látogatók pedig helyben is vásárolhatnak a kollekciókból. Az ügynökség szeretné eloszlatni azt a tévhitet, hogy a magyar ruha drága, árkategóriában ugyanis nagyon széles a hazai kínálat.

A gyártásfejlesztés terén abban kíván segíteni az ügynökség, hogy a magyar tervezők hazai gyártókkal dolgozzanak, sőt a márkák hozzák haza a külföldi gyártókapacitást is. Sok világmárka is gyártat Magyarországon, itt varrják például a Moncler kabátot vagy a Stella McCartney ruhákat. Az ügynökség fel kívánja térképezni a hazai gyártókat is, majd létrehozna egy gyártói adatbázist a hazai és a nemzetközi tervezők számára.

Sokakat vonz a magyarországi rendezvény

Az oktatásfejlesztés terén is akad feladat, mert hiába magas színvonalú a hazai iskolák kreatív képzése, a divatra specializálódó gazdasági tudás gyakran hiányzik. Az ügynökség részben ennek pótlására indította el a Fashion Flasht, amelyre bármely iskola diákja, valamint a divat iránt érdeklődők is ellátogathatnak.

A sorozatnak már az első rendezvényén telt ház volt. A magyar tervezők többsége nem megy gyakornoknak vagy társtervezőnek külföldi cégekhez néhány évre, hanem azonnal saját márkát alapít, és a szakma minden fogását és buktatóját a saját bőrén kell tapasztalnia. Ezen azonban változtatni kellene, mert a siker sokszor a tapasztalaton múlik.