Más áron adott szolgáltatások

A fejlettebb országrészekben a magas bérnyomás miatt a szolgáltatások ára magasabb lehet, mint az elmaradottabb térségekben, ami akár tizedesjegyekben is érzékelhető mértékű lehet – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az élelmiszerárakban valószínűleg nincs nagy eltérés. Míg a szegényebb országrészekben elterjedtebb szén, koksz és tűzifa ára 4-8 százalékkal emelkedett, és a palackos gáz 12 százalékkal drágult, addig a fejlettebb térségek inkább a vezetékes szolgáltatásokat használják, amelyeknek nem változott az áruk, emiatt az elmaradottabb országrészek inflációja magasabb lehet.

A helyi szolgáltatások árai tükrözhetik elsősorban az egyes országrészek közötti különbségeket, mivel ezeknél jelentős tényező a munkabér költsége – mondta lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. A fodrászmunka vagy a javítási munkák árazásában nemcsak az egyes régiók, de akár városok között, sőt egy-egy nagyobb városon belül – például a fővárosi kerületek között – is jelentős eltérést tapasztalhatunk. A termékeknél ennél jóval kisebb eltérések lehetnek. Jobbágy Sándor hozzátette: a külkereskedelmi forgalomban részt vevő termékek és szolgáltatások esetében nem fedezhető fel számottevő regionális eltérés a fogyasztói árindexben.

Az alacsony jövedelműek fogyasztói árindexe 3,1 százalék volt tavaly, míg a legtöbb társadalmi rétegben 2,8 százalékos inflációt mértek, ami megegyezik a fő mutató értékével – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. Az egyes rétegek árindexei között többnyire nincs jelentős eltérés, a fogyasztási szerkezet markáns eltérései is csupán akkor képesek számottevő különbségeket kimutatni, ha az egyes termékcsoportok árdinamikája nagy szórást mutat. A tavalyi adatokban az egyetlen kirívó szám az alacsony jövedelmű háztartások fogyasztói árindexében mutatkozott meg, ami 0,3 százalékponttal emelkedett ki a többi társadalmi csoport, illetve a fő inflációs mutató 2,8 százalékos értékétől. Ebben a csoportban érezhetően magasabb súlyt képviselt a 6,4 százalékkal dráguló szeszes ital és dohányáru árucsoport a teljes termékkör 5,6 százalékos áremelkedésénél.

A szegényebb háztartások jövedelmük nagyobb hányadát költik a szeszesital- és dohánytermék-vásárlásra, ezért jobban érintette őket a termékkategória átlagot meghaladó drágulása – mondta Virovácz Péter. Az adóemelés jelentős árfelhajtó tényezőként jelent meg a szeszesital- és dohánytermék-kategóriában. A háztartási energia, ezen belül is a tűzifa árának emelkedése volt kiugró, ami szintén emelte az alacsony jövedelműek fogyasztói árindexét. Virovácz Péter hozzátette: a kedvezőtlen időjárás és az emelkedő költségek mind a nyers, mind a feldolgozott élelmiszerek drágulásában komoly szerepet játszottak, ez pedig érezhetően növelte a lakosság által érzékelt inflációt. Nincsenek azonban óriási eltérések a lakosság egyes csoportjaiban mért inflációnál. A szolgáltatások tavaly jelentősen drágultak, ami azt jelzi, hogy tartós lehet az árnyomás. Virovácz Péter hozzáfűzte: a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése elsősorban az importált termékeknél jelentkezett.