Nem az emisszió, a lakosság rontja leginkább a levegőt

A magyarországi levegőkörnyezeti mutatókban javuló trend látszik – mondta Radics Kornélia, az Országos Meteoroló­giai Szolgálat (OMSZ) elnöke. Az elmúlt években az egyes komponensek mikrogramm per köbméterben kifejezett átlagos éves határértéke országosan csökkent. Kifejezetten jó értékeket mutat a szén-monoxid-, a kén-dioxid- és az ózonszennyezettség, de a nitrogén-dioxid mértéke miatt kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarországgal szemben, mivel néhány állomás adata (főképp Budapesten) jelentősen meghaladja a küszöbszámokat. Problémás ezenkívül a benzapirén szintje is.

Hazánkban a legnagyobb kockázatot a szálló por (Pm 2,5 és Pm 10) okozza, amely különösen a fűtési időszakban bőven túllépi a riasztási küszöböt: a napi 50 mikrogramm per köbméter ilyenkor akár 380-ra is felugrik. A legrosszabb helyszín ebből a szempontból a Sajó völgye. Ennek hátterében leginkább a lakossági tüzelési szokások állnak, a közlekedés által okozott szennyezés aránya 7–11 százalék.

Dézsi Viktor, az OMSZ Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központjának osztályvezetője az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatait ismertetve úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi viszonyok „nem kriminálisan rosszak” a régióban, nagyjából megegyeznek a szlovák, román, cseh és olasz állapotokkal. Az OLM-nek 89 városban van telepített egysége. Egy-egy új egység felszerelése 60–120 millió forintba kerül, az éves üzemeltetés további 3–5 millió forint, emiatt a Nyugat-Dunántúl és Kelet-Magyarország lefedettsége meglehetősen hiányos – bár ezen javíthat a Kaposvárra és Békéscsabára tervezett automata állomás.