A Baromfi Termék Tanács (BTT) nemrégiben arról értesítette tagjait, hogy – az Agrárminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint – a nemzeti forrásból finanszírozott állatjóléti támogatás az első negyedévben kimarad, és az uniós jóváhagyás után várhatóan csak április 1-jétől indul. A tárca úgy számol, hogy 2025-ig évente 12,1 milliárd forintos kerettel hirdeti meg a programot. Azzal biztatják a baromfitermelőket, hogy további támogatási konstrukció kialakításán is dolgoznak, illetve a de minimis támogatásokkal igyekeznek forrásokat juttatni az ágazatba.
Az alapproblémát az okozza, hogy a 2007-ben indult állatjóléti támogatási konstrukcióról az EU-val kötött megállapodás – akárcsak a sertés esetében – tavaly év végén lejárt. Az agrártárca közlése szerint már tavaly áprilisban megkezdték a tárgyalásokat a bizottsággal az új támogatási program meghirdetéséről, de a szakmai egyeztetések nem zárultak le. A szakmabeliek szerint ahhoz, hogy áprilisban elindítható legyen a program, a megállapodásnak nagyon rövid időn belül meg kell születnie, erről azonban egyelőre nincs hír.
Az állatjóléti támogatást a jogszabályban rögzített állatjóléti többletvállalásokat teljesítő termelők kaphatják – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója. A kezdetben 4 milliárdos támogatási konstrukció tavalyra már 12 milliárd forintosra duzzadt.
Mivel a támogatás visszamenőlegesen nem adható, az első negyedévben 3 milliárd forintos forráskieséssel kell számolnia a baromfiágazatnak. A BTT számításai szerint ez az egyes termékpályákra lebontva a csirkénél 1,3 milliárd, a tyúkállománynál 150-200 millió, a pulykaágazatnál 620 millió, a víziszárnyas-termelésnél pedig mintegy 700-900 millió forint kiesést okoz. Ennek a termelésre gyakorolt hatása csak később lesz érezhető, mivel az első negyedéves támogatásokat eddig június közepétől fizették. A terméktanács előrejelzése szerint a nyár elején jelentős likviditási lyuk keletkezik a termelőknél, az ágazatban attól tartanak, hogy hasonló nagyságrendű forrás bevonása nélkül akár el is lehetetlenülhet sok termelő finanszírozása.
A termelés jövedelemtermelő képessége olyan mértékben csökkenhet, hogy egy jelentős termelői réteget a termelés szüneteltetésére vagy akár az ágazat elhagyására késztethet. Ebben a helyzetben ugyancsak komoly lehet a veszélye annak, hogy az egyébként a hazai állattenyésztő ágazatok közül a kiemelkedően jól szervezett integrációkkal rendelkező ágazat a nagy multinacionális cégek könnyű akvizíciós célpontja lehet. Kérdés az is, hogy a bankok hogyan reagálnak a támogatás kiesésére.
A brojlercsirkét nevelők számára a támogatás kiesése azt jelenti, hogy darabonként 31,5 forint, kilogrammonként 13 forint támogatáshoz nem jutnak hozzá – mondta a Világgazdaságnak Tóth Jenő, a Mátra Csirke Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Szerinte ez az összeg szükséges volt ahhoz, hogy a termelők folytatni tudják tevékenységüket, és a külföldi konkurenciával versenyképesek legyenek. Ebben a helyzetben a felvásárlóknak és a termékpálya szereplőinek meg kellene vizsgálniuk, hogy mennyit tudnak átvállalni a kieső támogatásból, mert ha ez csak a termelők terhe marad, akkor az olyan mértékű termelés-visszaesést okoz, hogy az ágazat egésze ellehetetlenül.
