Felpörgött az infláció a szomszédos országokban, drágulnak az élelmiszerek

Több hatás is érvényesül a szomszédos országok inflációs mutatóiban, hiszen míg például Ukrajnában a politikai bizonytalanság gyorsítja a pénzromlás ütemét, addig például Szerbiában, amely ország szintén nem uniós tagállam, a stabilitás jellemző az árakban. Romániában a kereskedelmi egyenleg deficitje is sokat nyom a latban, Szlovákiában a magas bérek és az eurózónás monetáris politika feszülhet egymásnak.

Az egyensúlytalanság gyorsítja a pénzromlást Romániában

Az Európai Unióban Romániában mérték a legmagasabb inflációt az elmúlt kilenc hónapban, az Eurostat adatai szerint 3,2 százalékos volt a pénzromlás üteme. Az idei inflációra vonatkozó prognózisát a Román Nemzeti Bank is 2,9 százalékról 3 százalékra módosította, 2020 végére pedig 3,1 százalékos inflációval kalkulálnak.

Az idén februárban 0,79 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak havi alapon, az éves mutató 3,83 százalékra ugrott az Országos Statisztikai Intézet szerint. Az élelmiszerek 4,46 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,74 százalékkal, a szolgáltatások pedig 3,08 százalékkal drágultak egy év alatt. Márciusra 26,33 százalékkal nőtt az év kezdetéhez képest a burgonya ára, de drágultak a zöldségek és a zöldségkonzervek is, az utóbbi kategória 20,6 százalékkal. A déli gyümölcsök is 10,28 százalékkal drágábbak, mint az év elején. A tojás ára ugyanakkor 5,22 százalékkal csökkent.

Összességében márciusban 0,49 százalékkal nőttek az élelmiszerárak az előző hónaphoz és 3,08 százalékkal 2018 decemberéhez képest. A nem élelmiszeripari cikkek közül a cigaretta és a dohánytermékek drágultak a legnagyobb mértékben: februárhoz képest 1,55 százalékkal, tavaly decemberhez képest pedig 4,22 százalékkal. Az üzemanyagárak is „ágaskodnak”, februárhoz képest 1,13 százalékkal, decemberhez viszonyítva pedig 3,82 százalékkal drágábban lehet autózni Romániában – annak minden gazdasági mellékhatásával. A folyamatok eredőjénél a szakemberek elsősorban a befektetések mélypontra süllyedését és illetve a külkereskedelmi mérleg egekbe szökő hiányát azonosítják. Hatalmas a pénzkiáramlás az országból, és mivel a fogyasztás mértékét nem tudja kielégíteni a belső termelés, erőteljesen nő az importáruk és -szolgáltatások mértéke.

Növekvő bérek, stagnáló árak Szerbiában

Az elmúlt időszakban alacsony szinten, 2 százalék körül mozog az inflációs mutató Szerbiában, miközben a jegybanki célsáv 1,5–4,5 százalék.

Ezzel szemben az átlagbér számottevően emelkedett az utóbbi időben. A statisztikai hivatal adatai szerint 54 521 dinár volt idén januárban a nettó átlagos fizetés, szemben az egy évvel korábbi 50 048 dinárral. Az átlagnyugdíj az átlagfizetés felét sem éri el, alig 25 ezer dinár körül alakul.

Az államfő azonban éppen a napokban jelentette be, hogy átlagosan 1500-2000 dinárral (4000-5400 forint) emelkedhetnek a nyugdíjak jövő januártól. A mintegy hétmillió lakosú országban 1,7 millió nyugdíjas él. A foglalkoztatottak száma mintegy 2,5 millió. Miközben a vásárlóerő enyhén nőtt, az árak nem sokat emelkedtek, mindössze néhány alapvető élelmiszer drágult érdemben, többek között a liszt, a burgonya és a hagyma. Nem volt érezhető hatása annak sem, hogy az év elejétől megszüntették a kenyér árának szabályozását, a termék árában a lépés nem hozott változást.

Lassult a német és a francia növekedés

Franciaországban a fogyasztói árak 2017 októbere óta a leglassabb ütemben, 1,1 százalékkal emelkedtek márciusban éves bázison, azt követően, hogy februárban 1,3 százalékos ütemet mért a nemzeti statisztikai hivatal. Az éves maginfláció 0,5 százalékra csökkent az előző havi 0,7 százalékos eredmény után. A német fogyasztói árak emelkedése mindeközben tavaly április óta a leglassabb volt, az éves mutató 1,3 százalékon állt a februári 1,5 százalékos érték után. | CS.-V. A.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható