Ambiciózus és nem irreális terv, hogy 2030-ra Budapest Európa top három globális sportfővárosának az egyike legyen – mondta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász. Kifejtette: a 2017-es vizes világbajnokság lebonyolítása után a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság társrendezése és a 2023-as atlétikai vb rendezési jogának elnyerése azt jelenti, hogy hat éven belül három nagy sporteseménynek lesz a házigazdája Magyarország, amire korábban nem volt példa, holott e téren eddig is előrébb jártunk, mint amit a magyar gazdaság unión belüli súlya indokolna. Ha a magyar főváros Londonnal és Párizzsal akar egy szintre kerülni, nem szabad elfelejteni, hogy nem egy hatvan-hetvenmillió lakosú, erős nemzetállam áll az esemény mögött, hanem egy tízmilliós, kicsi és nyitott gazdaság. Körültekintőbben kell tehát belevágni az újabb infrastrukturális beruházásokba és sportlétesítmény-fejlesztésekbe, igaz, sikeres rendezés esetén a reklám- és marketingérték is nagyobb.
A 2017-es vizes vb fő tanulsága Szabados Gábor szerint, hogy a költségvetést átgondoltabban kell tervezni és kezelni. Eleinte arról volt szó, hogy 8 milliárd forintból felépül a Duna Aréna, a komplett sporteseményt pedig 25 milliárdból meg lehet rendezni, ehhez képest végül csak az uszoda elvitt 49 milliárd forintot, a teljes büdzsé pedig 130 milliárdra ugrott. A sportközgazdász szerint kulcstényező az utóhasznosítás is, ennek a Duna Aréna esetében kedvez, hogy a mobil lelátók elbontásával 12 ezresről 5 ezer férőhelyesre csökkent a nézőtér befogadóképessége. Rangos sporteseményeknek azóta is rendszeresen otthont ad a létesítmény, amely hétköznap az élsportolók edzéshelyszíne, de a nagyközönség csak korlátozottan használhatja.
A jövő évi labdarúgó-Eb-re előretekintve – Budapest három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek ad majd otthont –, Szabados Gábor szerint a döntéshozók láthatóan megtanulták a leckét: a 143 milliárd forintból felépülő, 67 ezer fős Puskás aréna az ütemezés szerint, költségemelkedés nélkül épül, novemberben át is adhatják. A szakember úgy látja, hogy bár a magyar labdarúgó-válogatott a 2016-os franciaországi Eb-szereplés óta töretlenül népszerű, egy ekkora stadiont csak alkalmanként tölthet meg, a reális átlag eredményes szereplés esetén a 30-35 ezres nézőszám lehet. De akár Bajnokok Ligája-döntőt is rendezhetnek itt, azokról a nagyszabású koncertekről nem is beszélve, amelyekért a rajongóknak megfelelő hazai helyszín híján mostanáig a bécsi Ernst Happel Stadionig kellett utazniuk. A sportközgazdász állítja: évente 40-50 stadionszintű rendezvényen kívül 200-250 konferenciát, kiállítást is befogadhat az aréna.
Szabados Gábor szerint az viszont kérdéses, hogy a 2023-as atlétikai vb után Budapest ki tud-e használni egy 15 ezer fős atlétikai stadiont, utólag ugyanis ekkorára karcsúsítanák a 40 ezres kapacitást. Mivel a sportág sem a hazai versenyzői bázis, sem az eseménynaptár tekintetében nem hasonlítható a labdarúgáshoz vagy az úszáshoz, a szabadidősport lehet a hasznosítás egyetlen módja. Az eredetileg a 2024-es olimpiai pályázathoz készült tervekben még nem is 40, hanem 55 ezres lelátóval számoltak, a költségvetést 120 milliárd forintra becsülték. Azóta nem bocsátkoztak számháborúba a felelősök, mindenesetre az érintett 15 hektáros, dél-pesti telket az állam még 2014-ben 16,5 milliárd forintért vásárolta meg a Wing Zrt.-től, az építési tervek elkészítése pedig további 4,7 milliárdba került.
Az ütemezés szerint épül a
143
milliárd forintosra tervezett Puskás aréna
