Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogokból eredő kötelezettségeit, amikor megszüntette a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok javára fennálló haszonélvezeti jogokat – írja közleményében az Európai Bíróság. Ítéletének előzménye, hogy az Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű bírósághoz fordult a 2013-ban elfogadott magyar földszabályozást kifogásolva. Abban ugyanis – a zsebszerződések megszüntetésének szándékával – az szerepelt, hogy a magyarországi mezőgazdasági területeken fennálló haszonélvezeti jogok kizárólag az érintett föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapíthatók vagy tarthatók fenn. Az uniós bíróság szerint ez a szabályozás különösen a más tagállambeli állampolgárok helyzetét érintette, mivel előírta, hogy a jogi személyek vagy a tulajdonossal rokoni kapcsolatban nem álló természetes személyek javára alapított haszonélvezeti jogok 2014. május 1-jén megszűnnek.
A most zárult eljárásban az Európai Bizottság annak megállapítását kérte, hogy Magyarország a haszonélvezeti jogok megszüntetésével nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tulajdonhoz való jogra vonatkozó előírásából eredő kötelezettségeit. A bíróság ennek helyt adott, mivel szerinte a magyar jogszabályból fakadó korlátozásokat az arányosság elvének megfelelően nem igazolhatja az a tény, hogy Magyarország a mezőgazdasági területeket az azokat megművelő személyek számára kívánja fenntartani, és meg kívánja akadályozni e területek spekulatív célú megszerzését. Az Európai Bíróság az ítéletében azt is megállapította, hogy a haszonélvezeti jogok megszüntetése a charta értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül. Bár ennek indoka közérdeknek minősülhet, a bíróság szerint a korlátozás valójában nem a hivatkozott célkitűzéseket követi, és nem felel meg az arányosság követelményének. Ráadásul a vitatott szabályozás nem tartalmaz rendelkezést a haszonélvezeti jogaiktól megfosztott jogosultak kártalanításáról.
„Az Európai Bizottság a külföldi spekulánsok érdekeit védve támadta meg a magyar földtörvényt az Európai Unió bíróságán” – reagált az ítéletre az Agrárminisztérium (AM). Mint közleményükben írják, a 2014 óta életben lévő magyar törvény véget vetett annak a gyakorlatnak, amellyel zsebszerződéseken keresztül külföldi spekulánsok kezére játszották a magyar földeket. A tárca bejelentette: tanulmányozzák az ítéletet, és minden jogi lehetőségeket kihasználnak, hogy csak a törvények betartásával és ne azok kijátszásával lehessen gazdálkodni Magyarországon. A tárca egyben nyomatékosította, hogy kiáll a magyar gazdák petíciója mellett is, miszerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel csökkenteni akarja az agrártámogatásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.