BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ígéretekre nem indul el építkezés

A 20. század hiányosságait hozná be, de a technológiák okozta változásokkal nem foglalkozik a Budapest 2030 mobilitási terv, amely a kötöttpályás közlekedés fejlesztésével hozhatja a legtöbb változást a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint.

Nagyon sok olyan kérdéssel foglalkozik a Budapest 2020 mobilitási terv, amelyek már régóta mozgatják az ingatlanfejlesztők döntéseit, például telekvásárláskor. Ám elsietett lenne egy ilyen koncepcionális terv alapján konkrét fejlesztéseket indítani. A 4-es metróvonal esetében is sok idő telt el a koncepció megfogalmazásától a létesítmény átadásáig, és a pálya ki sem épült az eredetileg tervezett nyomvonal végéig.

Ez utóbbi keresztülhúzta a Zuglóban érdekelt befektetők számításait

– vázolta a fejlesztők megközelítését a Világgazdaságnak Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója. A közelmúltban szakmai egyeztetésre bocsátott elképzelésekben szereplő tervek többsége a múltbeli hiányosságok felszámolását célozza, ez üdvözlendő. Néhány eleme viszont csak felvetés, holott például a körvasútsori rozsdaövezet, a belvároson kívüli intermodális kerületi csomópontok és a tervezett új Duna-hidak esetében valósan lehet számolni a piac élénkülésével tízéves távlatban. Markáns változás várható az eddig alulhasznosított Duna menti rozsdaövezetekben is.

A legnagyobb ingatlanpiaci hatása a metróvonalak meghosszabbításának lehet, az újabb állomások növelhetik a bekapcsolt területek népszerűségét – közölte Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property vezérigazgatója.

A koncepcióból azonban hiányolja az önvezető gépjárművekkel, az ezekre épülő szolgáltatásokkal és a hatásaikkal kapcsolatos értékeléseket. Pedig nagyon valószínű, hogy 2030-ra a lakosság egy része önvezető taxival vagy teleautókkal közlekedik, 2040-re pedig szinte biztosra vehető e megoldások széles körű elterjedése.

Mindez erősen hat majd a tömegközlekedésre, a parkolásra és a garázsok iránti igényre. Sok felvevőpontra lesz szükség az anyagban említett Kiss and Ride állomások mintájára.

Állami szinten is át kell gondolni, hogy a nagy fuvarszolgáltató cégek (Uber, Lyft) és az autógyártók most induló, hasonló kezdeményezéseit hogyan érdemes integrálni a hazai környezetbe, továbbá hogyan szabályozza és adóztassa majd meg ezeket állam. A szolgáltatások kitiltása (ahogyan az az Uberrel történt) lemaradást és elavult szolgáltatási színvonalat eredményez, ezért ez nem járható út – összegezte Nagygyörgy Tibor.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.