Kiderült, hogy emelik a nyugdíjakat

A magyar kormány a mai nappal benyújtotta az idei Konvergencia programját (KP). A KP részeként a kormány nyilvánosságra hozta azt a makrogazdasági prognózist, amivel a május végén benyújtandó 2020-as költségvetés is számol: eszerint jövőre a magyar gazdaság az ideivel meggyező 4 százalékkal növekedhet – vagyis nem számol a kormány azzal az alapforgatókönyvvel, hogy komoly lassulási periódusba kerülne magyar gazdaság, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban ez a kommunikációs panel egyre hangsúlyosabb lett a pénzügyminisztériumi nyilatkozatokban.

A prognózis 2023-ig végig négy százalékos vagy azt meghaladó növekedéssel számol: 2021-ben 4,1, 2022-re 4,2 százalékos GDP-bővülést jósolnak.

A kormány inflációs prognózisában nincs nagy meglepetés: a harmonizált fogyasztói árindex az idei 2,7 százalék tán jövőre 2,8 százalékra emelkedik, majd 2021-23 között beáll a 3 százalékos szintre.

A kormány tervei szerint jövőre a nyugdíjak januárban 2,8 százalékkal emelkedhetnek – idén és jövőre is sor kerül nyugdíjprémiumok kifizetésre, hisz a meghaladja a 3,5 százalékot.

A kormány azzal számol, hogy a következő években is fennmarad a dinamikus bérnövekedés, az idei 9,2 százalékos emelkedés után jövőre 8,1 százalékkal emelkedhetnek a bérek – 2023-ig pedig évi nyolc százalékos béremelkedéssel számolnak – mindezt 3 százalékos mellett.

Tovább folytatódik az államháztartási hiány csökkentése, az idei 1,8 százalékos hiánnyal szemben 2020-ben 1,5 százalékra csökkentik a hiány és 2023-ra elérik a nullszaldó államháztartási egyenleget. Az államadósság drasztikusan csökkenő pályán maradhat, az az idei 69,2 százalékról jövőre a GDP 66,7 százalékára csökkenhet, 2022-re pedig 59,3 százalékra – ami alacsonyabb az euró bevezetéshez szükséges 60 százalékos küszöbnél. Bár lassan Magyarország minden követelményét teljesíti az euró bevezetésnek, ennek időpontjával nem foglalkozik az anyag.