Robbanás előtt a kerékpáros infrastruktúra

A következő négy évben legalább 150 milliárd forint áll rendelkezésre kerékpárút-fejlesztésekre Magyarországon – erről az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos nyilatkozott a Világgazdaságnak. Ez több európai uniós operatív programból (Ginop, Vekop) és jelentős mennyiségű hazai forrásból áll össze. Révész Máriusz elmondta, hogy ezt az összeget el is kellene költeni ebben az időszakban, már zajlik a szükséges tervek előkészítése. Korábban a lehívásokat a közbeszerzések elhúzódása is nehezítette, de a forrásokat az idén már a vonatkozó költségvetési rendnek megfelelő ütemben használják fel. Kiemelte, hogy a keretösszegben nemcsak az országos hálózati elemek szerepelnek, hanem a kisebb, megyei beruházások is. Mivel a Magyar falu programban is különítettek el pénzt biciklisprojektekre, Révész Máriusz azzal kalkulál, hogy a teljes keret átlépheti a 150 milliárdos küszöböt.

A kormánybiztos a konkrét beruházásokra vonatkozóan azt mondta, hogy elsődlegesen azok az elképzelések valósulhatnak meg, amelyeket régebbi (2011-es és 2015-ös) kormányhatározatok rögzítenek. Példaként említette az EuroVelo 6-os Duna menti kerékpárutat, amely Rajkát kötné össze Budapesttel. „Sor kerül a Budapest–Balaton szakasz megépítésére, ahogy a Balatonkör felújítására is” – sorolta. Ezenkívül is születtek döntések különböző kerékpáros fejlesztések kivitelezéséről, például jövő tavaszig teljes lehet a Tisza-tó körüli bicikliút, addig ugyanis a még hiányzó, Tiszafüred és Poroszló közti nyolc kilométeres szakaszt is járhatóvá tennék kerékpárral. Azt is közölte, hogy még a nyár előtt több kisebb munkálatot elvégeznek a Balatonkörnél, illetve a főváros és a tó közti szakaszon. Augusztus 20. után pedig a Balatonkör engedélyköteles részeinek korszerűsítése is elkezdődik. Napirenden van a Felső-Tisza vidékén a Tokaj–Tiszabecs közötti kerékpározható töltés kialakítása, illetve a Debrecen–Nagyvárad közötti kerékpárút megvalósítása is. Két kerékpároshíd is épül, a már említett Tiszafüred–Poroszló között, valamint Tokajban Erzsébet királyné névvel. Az előbbit még ez év decemberében át is adnák.

Révész Máriusz arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a közlekedésben részt vevő kerékpárosok 20 százalékos aránya Hollandia és Dánia után a harmadik legjobb Európában, de míg itthon főleg vidéken alakul kedvezően ez a statisztika, a hollandoknál és a dánoknál éppen a nagyvárosok húzzák fel a mutatót: Budapesten a biciklizők alig 3 százaléknyian vannak, Koppenhágában pedig 37 százaléknyian. A főváros Balázs Mór-tervben vállalt törekvése, hogy a mutatót 2030-ra 10 százalékra tornássza fel. „A budapesti forgalmi kerékpározás körülményeinek javítására mintegy tízmilliárd forint jut, a tervezett fejlesztések zömükben a turisztikai kerékpározásra fókuszálnak” – hangsúlyozta.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a projektek, amelyek már befejeződtek, látható eredményeket hoztak. Ezt hűen tükrözi a Velencei-tó és a Tisza-tó esete is, az utóbbinál először az országban kerékpáros-számlálást is végeztek. Itt 2016-ban 20 ezren ültek nyeregbe, 2017-ben már 31 ezren, miután megszüntették az áthaladó autósforgalmat, tavaly pedig az 54 ezret is meghaladta ez a szám. Mindez azért is biztató, mert a biciklihasználat elterjedése nemzetgazdasági szinten is hoz a konyhára. Egy holland kutatás szerint azok, akik két keréken járnak munkába, évente 1,2 nappal kevesebbet vannak betegszabadságon, mint autós társaik.