Tavaszi szelek fújnak a Kieselbach háza táján

A Kieselbach Galéria tavaszi árverése új korszakot nyitott a galéria életében, hiszen először vezetett aukciót a galériaalapító Kieselbach Tamás fia, Kieselbach Ákos. A debütálás jól sikerült, a legmagasabb, 95 millió forintos leütési árat – a várakozásoknak megfelelően – Perlrott Csaba Vilmos 1910-es években festett Park című műve érte el. A képet az „ellen-Nagybányaként” alapított kecskeméti művésztelepen festette, ahol 1910-től hat éven át minden tavasszal alkotott.

Ferenczy Károly nagybányai tájképe, az 1906-os Jókai-domb 60 milliós leütési árával az este második legdrágább képe lett. Ferenczy 1896-ban az elsők közt érkezett Nagybányára, és lett a magyar plein air egyik legnagyobb alakja. Érdekesség, hogy a kép szerepelt már hazai árverésen, 1970 decemberében 20 ezer forintért cserélt gazdát egy BÁV-aukción. Ez az összeg a nemzeti bank pénzértékindexe alapján ma 1,2 millió forint lenne, vagyis kijelenthető, hogy a megvásárlása annak idején remek befektetés volt.

Scheiber Hugó Kertvendéglő című, 1925-ös festménye a művész életművének fontos darabja. Nem véletlen, hogy 55 millió forintért talált gazdára, ezzel az árverés harmadik legértékesebb tételének bizonyult. Czóbel Béla Narancsos csendélete 40 millió forintot ért, Ziffer Sándor 1912–14-es Kertészlány című nagybányai fauve művét 34 millió forinton ütötték le. Húszmillió forint fölötti leütésekből ötöt is láthatott a közönség. A kortárs festmények között különleges darab volt El Kazovszkij korai, mai szemmel atipikus műve. Morandi emlékére készült műtermi csendéletének kezdő árát azért így is feltornászták 3 millió forintra.

Az aukciót élénk licitálási kedv jellemezte, és ahogy az már lenni szokott, időnként összeakaszkodott két elszánt vevő, ennek a következménye nagy áremelkedés lett. Így volt ez Perlmutter Izsák Holland vitorlása esetében is, amely 400 ezer forintról indult és 1,7 millió forintért kelt el.