Csak kis léptékben szigorított az MNB
A monetáris tanács a kiszorítandó likviditás mértékét százmilliárd forinttal mérsékelte az idei harmadik negyedévre, legalább 200-400 milliárd forintra csökkentette, vagyis folytatódik a devizakamatcsere-ügyletek (FX-swap) állományának leépítése – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. Az FX-swapok állománya a hétfői aukció után 1725 milliárd forint volt. A kamatszinteken viszont nem változtatott a jegybank, az alapkamat 0,9 százalék, az egynapos betéti eszköz pedig mínusz 0,05 százalékon ketyeg. A kamatdöntés után a nap eleji, 323,6 forintos euróárfolyam nap közben lassan gyengült, a kamatdöntés után hirtelen fél forintot esett, majd három órakor a monetáris tanács üléséről kiadott közlemény hatására 323 forint közelébe erősödött vissza a jegyzés.
Kis léptékű, nagyon enyhe szigorításként értékelte a döntést Nagy Márton alelnök. A monetáris tanács döntése jelzi, hogy fel kell készülni a makrogazdasági helyzet változására. Az adószűrt maginfláció 2020 közepén érheti el az inflációs célt, ám Nagy Márton óva int attól, hogy a headline mutatót figyelje a piac. A két fő kockázat – a külső környezet alacsony inflációja és a vártnál nagyobb belső kereslet – bekövetkezésének csaknem azonos az esélye, emiatt minden döntési opció az asztalra kerülhet. Az adatvezérelt mód okán négy területre koncentrál a jegybank: a külső környezet lassulása 2019 második fél évében begyűrűzik, az EKB kamatpályája lefelé tolódott, az új állampapír megjelenése a megtakarításokat fokozza, s visszaveti a fogyasztást, negyedik pontként pedig az anticiklikus fiskális politikát emelte ki az MNB alelnöke. Nagy Márton hozzáfűzte: az egynapos kamat emelése nagyobb reakciót váltott volna ki a bankközi kamatlábaktól, ezért döntöttek az FX-swap-állomány csökkentése mellett, így a három hónapos Bubor a mostani – 0,24 százalékos – szinthez közel alakulhat.
Módosult a makrogazdasági pálya
A 2019-es növekedési előrejelzést fél százalékponttal felfelé, 4,3 százalékra módosította az MNB – mondta Virág Barnabás ügyvezető igazgató. A magyar gazdaság felzárkózása a következő években folytatódik, az EU átlagát meghaladhatja a 2020-as és 2021-es 3,3 százalékos növekedés. Kettősség jellemzi majd az inflációt: a külföldi dezinflációs hatás mellett erős lesz a belső keresleti hatás is. Az év második felében a fogyasztói árindex fokozatosan 3 százalék közelébe süllyedhet. Bár a jövedéki adó emelése meglátszik a maginfláción, másodkörös hatása nincs, így az adószűrt mutatóra sincs befolyása. A folyó fizetési mérleg egyenlege a következő években is a pozitív tartományban maradhat az erős szolgáltatások és a kiépülő exportkapacitások miatt.
