Hatékonyabb lett az agrárkutatás

Kelemen zoltán | Költséghatékonyabb és szervezettebb lett a hazai agárkutatás a két hasonló profilú intézmény integrálásával, a szakpolitika megalapozottabb adatok alapján dönthet a fejlesztési irányokról – mondta Nagy István agrárminiszter.

Hatékonyabbá vált a hazai mezőgazdaság fejlődéséhez szükséges háttérintézményi rendszer a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) integrációjával, így könnyebben megvalósítható a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy 2014-ben hozták létre a NAIK-ot, amely bizonyította, hogy képes az ágazat jövedelemtermelő képességének javítására.

Az AKI május 1-jén integrálódott a kutatóhálózatba, ennek eredményeként a miniszter szerint az eddiginél költséghatékonyabb és szervezettebb szakmai munkára nyílt lehetőség. Az intézet kiemelt helyet tölt be a 2020 utáni közös agrárpolitika végrehajtásához kapcsolódó stratégiai tervezésben, az adatgyűjtésben és az erre alapozott szakpolitikai kutatási tevékenységben, valamint az élelmiszer-gazdaságot érintő szakpolitikai döntésekhez szükséges információk nyújtásában.

A magyar mezőgazdaság jelentős fejlődési folyamaton megy át, és a következő években legalább ezermilliárd forinttal lehet megnövelni az ágazat mostani, 2750 milliárd forintos termelési értékét. Ennek eléréséhez azonban az agrárkutatási eredmények alkalmazása szükséges – mondta Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója. A NAIK rendszerében pillanatnyilag kétszáz kutatási projekt folyik, évente mintegy 10 milliárd forintból, amelynek közel 60 százalékát az állami költségvetés biztosítja, a fennmaradó részt pedig uniós forrásokból, valamint szolgáltatási bevételekből finanszírozzák.

Nagy István részt vett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által szervezett országos borverseny díjkiosztóján is, ahol elmondta, hogy a kormány stratégiai fontosságúnak tartja a szőlőültetvények telepítését és megújítását. Borszőlő­ültetvények telepítésére tavaly február óta elérhető egy négymilliárd forintos keretösszegű támogatási pályázat. A Vidékfejlesztési programban már több mint ötszáz borászat részesült csaknem 35 milliárd forintos támogatásban, a januárban megnyílt újabb, mintegy 50 milliárd forintos keretösszegű, élelmiszer-feldolgozóknak kiírt pályázatban pedig tízmilliárd forintot különítettek el borászati üzemek fejlesztésére. Ez utóbbi pályázatot a nagy érdeklődés miatt már fel is kellett függeszteni.

n Tarolt a Koch Borászat

Idén a 2013-ashoz képest megháromszorozódott az országos borversenyre nevezett tételek száma – mondta el köszöntőjében Légli Ottó, a HNT elnöke. A versenyen több kategóriában kaptak díjakat a legjobbak, a díjnyertes pincészetek pedig két lengyel borvásáron mutatkozhatnak be. A legeredményesebb borászat egy nagy aranyéremmel, hat aranyéremmel és két ezüstéremmel a Koch Borászat lett a Hajós–Bajai és a Villányi borvidékről. | VG