Pozitív hangulat jellemzi a régiós cégeket
A nemzetgazdaság állapotának megítélése az idén messze Görögországban a legrosszabb. Itt az Intrum követeléskezelő idei fizetési jelentése (European Payment Report – EPR) azt mutatja, hogy a válaszadók 87 százaléka szerint most is recesszió van (annak ellenére, hogy a görög GDP-növekedés tavaly 1,9 százalék volt). Görögország után Olaszországban és Boszniában látják a legsötétebben a helyzetet, ezekben az országokban 65, illetve 52 százalék érzékel visszaesést.
A 29 vizsgált ország (az Európai Unió tagállamai mellett Norvégia, Svájc, Szerbia és Bosznia) közül a spektrum másik végén Ausztria áll, ahol a többség szerint nemhogy nincs válság, de 65 százalék úgy látja, még csak számítani sem kell rá a közeljövőben. Hasonlóan optimisták a német és az ír vállalatok, ezekben az államokban 62 és 51 százalék egyáltalán nem számít recesszióra.
A magyar vállalkozók szintén derűlátók, a tavalyi EPR eredményeihez képest sokat javult a hangulatuk. Ma csak a válaszadók
7 százaléka gondolja úgy, hogy hazánkban visszaesés tapasztalható, 4 százalék szerint egy, 11 százalék szerint kettő, 23 százalék szerint pedig három-öt éven belül érdemes tartani a válságtól, 31 százalék belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra.
Hasonló eredmények láthatók a többi visegrádi országban is: a növekedés érzete Lengyelországban a legerősebb (32 százalék nem tart a visszaeséstől a közeljövőben), utánuk következik Magyarország, majd Szlovákia (24 százalék). Csehország azonban némiképp kilóg a visegrádi négyek közül: itt csak
9 százalék nevezhető optimistának, a nagy többség szerint legfeljebb öt éven belül a gazdaság zsugorodásával kell számolni.
„Az ország gazdasági teljesítményének megítélése összefügg azzal is, hogyan állnak a kintlévőségeikhez a vállalatok” – fűzte hozzá az eredményekhez Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi vezérigazgatója. „A felmérés alapján a magyar vállalkozók egyre jobban tudják kezelni ezeket a problémákat, és a kintlévőségek miatt keletkezett veszteségek aránya bőven az európai átlag alatt van.”
Ezzel együtt persze a tartozásokkal kapcsolatos gondok Magyarországon sem szűntek meg, a vállalkozások 51 százaléka tavaly is vesztett forrásokat a kezeletlenül maradt kintlévőségek miatt. Hazánkban különösen a (leginkább magánszemélyeknél tapasztalható) pénzhiány okoz problémát, az összes késedelmes fizetés 46 százalékát ez okozza. Magyarország kimondottan jól áll az EU átlagához képest a leírási veszteség területén. A megkérdezett cégek Magyarországon bevételük 1,1 százalékát kénytelenek éves szinten leírni, mert vevőik nem fizetik ki a számláikat, míg az unióban ez 2,3 százalék. Kevésbé ismert még a tervezett tartozáskezelés, így például a tudatosan választott késedelmes fizetési konstrukciók lehetősége. „Nyugat-Európában a kintlévőségkezelő megoldások régebb óta népszerűek, míg a magyar piac csak most kezd felzárkózni ebből a szempontból. Ha ezek a konstrukciók nálunk is jobban elterjednek, a magyar vállalkozások pénzügyi helyzete a mostaninál is kedvezőbbé válhat” – emelte ki Felfalusi Péter.
