Sikeresek a fiatalok vállalkozói programjai
A munkaintenzív növekedést a tőkeintenzív növekedésnek kell átvennie, mivel már nincs akkora tere a foglalkoztatás bővítésének, mint hat éve – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaságnak (MKT) a kkv-k versenyképességéről szóló beszélgetésén. Balatoni András az ipari szolgáltatások fejlesztésében nagy lehetőséget lát, mert ott jelenik meg a hozzáadott érték jelentős része. Szerinte a hazai kkv-kat az alacsony bér két irányból is fenyegeti az agyelszíváson keresztül: a dolgozók egy része külföldre, más része a nagyobb jövedelmet kínáló nagyvállalatokhoz megy.
Csath Magdolna, a Nemzeti Versenyképességi Tanács alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg országosan az uniós átlaghoz képest 68 százalékos az egy főre jutó GDP, addig négy magyarországi régióban az 50 százalékot sem éri el. A tőkeintenzitás növelése jó, az eszközök eljutnak a cégekhez, de nem jól használják őket. Ezen – közölte – az oktatás javításával lehetne segíteni. A kkv-szektoron belül differenciáltan kellene megoldásokat kínálni a cégeknek, hiszen mások egy mikrovállalkozás és mások egy középvállalat gondjai. A pályázatokat rendszeresen a középvállalatokra szabják. Csath Magdolna szerint az állam feladata a bürokrácia csökkentése és egy jó adórendszer felépítése.
A magyar fiatalok vállalkozóvá válását célzó pályázat két éve alatt beindított 1400 cégnek a 92 százaléka működik és fejlődik – mondta Inotay Petra, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének kuratóriumi elnöke.
Ez azt mutatja, hogy támogató környezetben jól teljesíthetnek a hazai vállalatok. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója arra tért ki, hogy miközben az elemzések általában az átlagbérekből indulnak ki, a minimálbér sokkal inkább mértékadó, mert megmutatja, hogy egy cég mennyit tud fizetni fehéren a munkavállalóinak.
Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának társigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Ausztriában a vállalkozások harmadát a szolgáltató szektorban alapítják, a magyar cégek ezen a téren lemaradtak, főleg az ipar területeire koncentrálnak.
