Százmilliárd forint került a beruházási tartalékba
Jövőre a kormány 99,9 milliárd forintot tervez elkölteni állami beruházásokra, legalábbis ennyi pénzt helyeztek el az újonnan létrehozott beruházási tartalékban, ám hogy pontosan mekkora összegeket költenek el a tervezett projektekre, az nem derül ki a büdzsé tervezetéből. A költségvetési indoklásból annyi olvasható ki, hogy azért került a tartalékba ez a tetemes összeg, mert konkrét felhasználásáról még nem döntött a kormány. Ez nem a kormány, hanem a parlament feladata lenne – ám a 2020-as büdzsé jelenlegi formája szerint ezen pénz felhasználásáról mégsem az Országgyűlés, hanem majd később a kormányzat határoz. Valójában nem is 99,9 milliárd forintról van szó, hiszen a tartalékba kerülhet a jövő év folyamán a Modern városok programra félretett 85 milliárd forint egy része is – olvasható a beruházási alap költségvetésének indoklásában.
A Beruházási Ügynökség által vizsgált és kezelt projektek száma 211, ez 2020-ban 300-ra bővülhet, ezek közül kerülhetnek ki azok a fejlesztések, amelyekre a tervezett 99,9 milliárd forintot elkölthetik. A lehetséges 300 projektből mindössze nyolc csoportot említ meg az előterjesztés. Eszerint biztos, hogy megépül a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükséges új stadion, amelynek helyszíne a Csepel-sziget lesz, de jut a tartalékból a 2022-es kézilabda-Európa-bajnokságra, a Népligetben felépülő sportcsarnokra is az előterjesztés szerint. A tartalékból fedezné a kormány az új börtönök építését és a meglévők felújítását, és az Egészséges Budapest program keretében már 2020-ban is több kórház fejlesztésével számolnak. A költségvetésben az állami iskolák építésére, felújítására alig tízmilliárd forintot különítettek el, ám ez a pénz a tartalékból bővülhet: az elmaradott térségekben és a fővárosi agglomerációban – a bővülő gyereklétszám miatt – a beruházási alapból indulhatnak iskolafejlesztések, ebbe beletartoznak a tornaterem- és tanuszoda-építések is. A beruházási tartalékból folytatnák a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztéseit, a kézilabdapályák építését, de ugyancsak ebből a pénzből tervezik folyatni a kültéri sportparkok fejlesztését – olvasható a parlament előtt fekvő javaslatban.
A Beruházási Ügynökség egyelőre
211
kormányzati projektet vizsgál és kezel
