BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több mint ezermilliárdról mond le az állam

Az adózók 2020-ban összesen várhatóan mintegy 1100 milliárd forintnyi adókedvezményt vehetnek igénybe az idei ezermilliárd forint után – derül ki a parlament előtt fekvő költségvetés-tervezetből.

A kormány az elmúlt napokban benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetést, illetve az ehhez tartozó adótörvényeket; a büdzsé tervezetéből az derül ki, hogy jövőre az adófizetők már 1101,8 milliárd forintnyi adókedvezményt vehetnek igénybe, vagy megfordítva, az államháztartás a 24 377 milliárd forintos bevételeinek 4,5 százalékáról mond le. A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint a 2020-ban igénybe vehető adókedvezmények alsó értéke 1086 milliárd lesz, míg a becsült felső érték 1176,3 milliárd forint – az egyszerűség kedvéért a két összeget átlagoltuk, így jött ki az 1101,8 milliárd forintos összeg.

A személyi jövedelemadóban mond le a legtöbb bevételről az állam, várhatóan 397 milliárd forintról, ám arányaiban a társasági adóból (TAO) maradhat a legtöbb pénz a vállalkozásoknál. Ebből ugyanis 2020-ban 501,1 milliárd forintos bevételt remél az állam (ez nem mellesleg 25,4 százalékos növekedés az idei tervekhez képest), a félezer milliárd forintos bevételen túl az igénybe vehető TAO-kedvezmény mértéke 2020-ban eléri a 227,4 milliárd forintot, ami az összes bevétel 45,4 százaléka. A legnagyobb tételt a cégek sportcélú társaságiadó-felajánlásai teszik ki, az ezekből befolyó összeg jövőre már a 122–131 milliárd forintos sávban lehet a PM számításai szerint, ami egyébként új csúcs a sportcélú TAO-kedvezmények történetében. (Ideszámítva a pénzügyi szervezetek különadójából érkező

4 milliárd forintot, a teljes adófelajánlás a látványcsapatsportok támogatására elérheti a 135 milliárd forintot.) Lényegesen kisebb, de még mindig jelentős a fejlesztési adókedvezmények mértéke, amelyek várhatóan 35 milliárd forint körül alakulnak, míg az adóalapot csökkentő tételek közül kiemelkedik a kutatás-fejlesztési tevékenység 22 milliárdos kedvezménye, illetve a mikro- és kisvállalkozások beruházási kedvezménye.

A cégek még jelentősebb adókedvezményt vehetnek igénybe a jövedéki adóból: a mezőgazdasági termelők visszatérítése 28,5 milliárd forintra rúg, míg a közlekedési cégek (vasút, hajózás) gázolajkedvezménye elérheti a 6,5 milliárd forintot. A kormány jövőre a szociális hozzájárulási adóból (szocho) 2663,6 milliárd forintos bevételt tervez, ezzel szemben a cégek szocho-kedvezménye 2020-ban elérheti a 158,5 milliárd forintot, ami a beszedni tervezett elvonás 6 százaléka. A szocho-kedvezményeken belül a nagyobb falatot a foglalkoztatást segítő kedvezmények teszik ki, amelyek jövőre elérhetik a 110-115 milliárd forintot, míg a nyugdíjasok adókedvezményén a cégek 43 milliárd forintot spórolhatnak meg, de kedvezmény jár a kutatók k+f-tevékenysége után is, bár ezt meglehetősen kevés cég tudja kihasználni.

A lakossági adókedvezmények is több százmilliárd forintra rúgnak. A legnagyobb tétel a személyijövedelemadó-kedvezmény, ezen belül pedig a családi adókedvezmény, amely jövőre már eléri a 312 milliárd forintot. Ráadásul ez nem a teljes kedvezmény, hisz az egyéni társadalombiztosítási járulékokból további 45 milliárdot tudnak érvényesíteni az adózók – ezzel a családi kedvezmény az államnak 357 milliárd forintjába kerül. A parlament előtt fekvő adócsomag részeként jövő januártól lépne életbe a négy gyermeket felnevelő nők teljes szja-mentessége, ami a PM számításai szerint összesen 20-24 milliárd forintot tesz ki, de hasonló nagyságrendben mond le bevételeiről az állam a súlyos fogyatékossággal élők adókedvezményével is, míg a nyugdíjpénztárakba 14 milliárd forintos összeg kerülhet.

A lakossági illetékeknél is jelentős bevételekről mond le az állam, ugyanis a tervezett 229,5 milliárd forintos bevételen túl 134,5 milliárdos kedvezményt vehet igénybe a lakosság. Itt a beszedési arány kisebb, mint a társasági adónál, igaz, az illetékek esetében célhoz kötöttségről beszélhetünk, vagyis ilyenkor nem adóként viselkedik az elvonás – legalábbis elvileg –, hanem a szolgáltatások árát fizetik meg a befizetők. Az elmúlt évtizedekben azonban az illeték egyfajta vagyonadóként is funkcionált – igaz, ebből a funkciójából az elmúlt tíz évben vesztett, például illetékmentes lett az öröklés – ez évi 37 milliárd forint adó befizetésétől mentesíti az örökösöket. Az elmúlt években az ingatlanok értékesítése, cseréje is jelentős részben illetékmentessé vált – ezen az ágon 70-80 milliárd forintról mond le az állam jövőre.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.