A cseh minta szerint van tere a bővítésnek
Az első negyedévben 4 millió 497 ezerre nőtt a 15–74 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma, ez 62 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss statisztikai tükréből. Az 1,4 százalékos létszámnövekedés megegyezik az egy évvel korábbival. Az előző negyedévhez képest csaknem 16 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, így a január–márciusi időszakot általában jellemző, szezonális okokra visszavezethető létszámcsökkenés az idén nem következett be. „A foglalkoztatási ráta újabb csúcsra, 60,6 százalékra emelkedett az első negyedévben a 15–74 éves korosztályban, ez azonban még mindig 4,4 százalékponttal elmarad a Csehországban regisztrált rátától, vagyis van még tér a foglalkoztatás növelésére” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője. Hozzátette: a lemaradás elsősorban az idősebb, 55–64 éves korosztályban jelenik meg, itt 9,5 százalékponttal marad el a magyar a cseh adattól, míg a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves korosztályban csupán 3,1 százalék a különbség.
A pozitív foglalkoztatási trendet nem törték meg a közfoglalkoztatást csökkentő intézkedések sem, az előző év azonos negyedévéhez képest a közfoglalkoztatottak létszáma 37 ezerrel volt alacsonyabb. A hátrányos régiók közül Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön az országos átlagnál kisebb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, a közfoglalkoztatottak csaknem kétharmada viszont a térvesztés után is ebben a két régióban élt. A foglalkoztatottság legdinamikusabb, 15,4 ezer fős növekedése a Dél-Dunántúlon következett be, ahol az elsődleges munkaerőpiac bővülése ellensúlyozni tudta a közfoglalkoztatottak létszámcsökkenését. Az ország központi, valamint nyugati régióinak előnye még mindig tetemes, a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája továbbra is 6–8 százalékponttal magasabb, mint az északi, valamint a keleti régiókban.
Az első negyedévben tovább csökkent az inaktívak száma a 15–64 év közötti korosztályban. Ez főként demográfiai okokra vezethető vissza, de fontos szerepet játszik benne az emelkedő, de nemenként továbbra sem egységes nyugdíjkorhatár is. Ez utóbbi miatt a kategórián belül enyhén növekszik a nők aránya: az egy évvel korábbinál mintegy 78 ezerrel kevesebb inaktív kategóriába sorolt személy 64 százaléka nő volt. A Századvég szakértője szerint a nők körében 35 éves kortól kerül hátrányba a hazai foglalkoztatási ráta a cseh mutatóval szemben, azaz Magyarországon a szülés után nehezebben térnek vissza a nők a munkaerőpiacra. Ezen csoportok foglalkoztatásának elősegítésében a kormányzati programok mellett elsősorban az atipikus foglalkoztatási formáknak – mint a részmunkaidő vagy a távmunka – lehet nagy szerepük – tette hozzá.
