A fejlesztés a versenyképesség kulcsa

Számos indikátort vonultatnak fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászai A versenyképesség mérésének módszertana című, két hete megjelent összeállításukban, de nem derül ki, hogy ezek közül melyeket érdemes leginkább nyomon követni a magyarországi vállalatok versenyképességének vizsgálatakor. „Egy vállalatnak az innovativitása és a termelékenysége mutatja meg, mennyire versenyképes” – mondta Muraközy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának csoportvezetője, akit a fentiek kapcsán kérdezett a Világgazdaság.

Muraközy Balázs szerint a termelékenység mérése egyszerű, azt az inputok (bér, alapanyagok, termelőeszközök) és az outputok (előállított termék, szolgáltatás) közötti különbség adja. Az innovációt már sokkal nehezebb egy számban megjeleníteni. Leginkább úgy fogható meg, hogy a kutatás-fejlesztés (k+f), illetve az ezzel kialakított új termék, innováció bevezetése adja egy vállalat versenyképességét. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője lapunknak a hozzáadott értéket mint megfogható mutatót emelte ki, vagyis azt, hogy a munkavállaló egységnyi idő alatt mekkora értéket állít elő. Az indikátorok azonban iparáganként eltérő hangsúlyt kaphatnak, és cégmérettől is függ, hogy mit érdemes figyelembe venni. A Századvég szakértője a vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordítását és a digitalizáció szintjét tartja kulcsfontosságúnak.

A jegybank 330 pontban fogalmazta meg a versenyképességi javaslatcsomagot, ebből 26 pont foglalkozik a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének javításával. A pontok között szerepel a digitalizáció és az innováció elősegítése, a finanszírozás támogatása, adókedvezmények nyújtása, valamint a felvásárlások, fúziók segítése – foglalta össze Regős Gábor. Ezek segítik a kkv-kat, ám nem oldanak meg mindent, mert a versenyképesség szempontjából nagyon fontos a vezetők szemléletének fejlődése, a vezetési módszerek megújulása és a digitális készségek fejlesztése is. Ahhoz, hogy a magyar kkv-szektor utolérje az uniós átlagot, nagy hozzáadott értéket előállító nagyvállalatok is kellenek. Az elemző hozzáfűzte, hogy a cégek belső tudása is elengedhetetlen a versenyképesség javításához, ezért a menedzsment és a munkavállalók ismereteit is folyamatosan növelni kell.

Muraközy Balázs szerint egész egyszerűen túl sok a 330 pont ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósítható legyen. Ám fontosnak tartja, hogy a kkv-k termelékenysége közelítsen a nagyvállalatokéhoz, e folyamat során az elaprózódott kis- és mikrovállalkozásokból közepes méretű cégek jöhetnek létre. A régió országaira általánosan jellemző a gazdaság dualitása – vagyis a nagyvállalati és a kkv-szektor termelékenysége közötti szakadék –, de a nyugati országokban sem éri el a kis méretű cégek hatékonysága a nagyvállalatokét. Az MTA kutatója szerint a versenyképesség javításához elsősorban az oktatást kellene fejleszteni, ami javíthatja a munkaerő minőségét, ám ez több évtizedig is eltartó folyamat lehet.