Az igazi idénymunkaszezon Magyarországon a nyár. A mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban dolgozik a legtöbb idénymunkás. Az elmúlt években attól volt hangos a sajtó, hogy elképesztő mértékű munkaerőhiány tapasztalható az említett szektorokban, és magas fizetésért sem lehet kellő számú és megfelelően dolgozó idénymunkást
találni. Egyre nagyobb a munkaerőhiány: hiába érték el az óradíjak az ezer forintot, még ennyiért is nagyon nehéz jó munkást találni – mondták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában a Világgazdaságnak. Ezzel a megállapítással többen nem értenek egyet. Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint tavaly volt a mélypont, az idén már kicsit javult a helyzet, könnyebben találnak a termelők idénymunkásokat. A javulás okát még keresik, de érzékelhetően több diák is dolgozik a kertészetekben, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy az igazi nagy betakarítási szezon még csak most kezdődik – mondta Ledó Ferenc. Hozzátette: a termelők is próbálnak minél jobb munkakörülményeket biztosítani, amit lehet, gépesítenek, nem kiváltva, hanem segítve az emberi munkát – például szalag viszi a dinnyét a teherautóra. Emellett a nagyobb termelők igyekeznek úgy kialakítani a növénykultúrát, hogy áprilistól szeptember végéig folyamatosan tudjanak munkát biztosítani, ne csak néhány hetes dömpingre kelljen hirtelen sok dolgozót találni. A bérekről elmondható, hogy az elmúlt öt évben megduplázódtak, az 500–600 forintos átlagos órabérek mára 900–1300 forintra emelkedtek.
A mezőgazdaságban a csúcsidőszak a július–szeptemberi betakarítási szezon, a terméktanács elnöke szerint ilyenkor 60–80 ezer idénymunkásra van szüksége az ágazatnak, és körülbelül 10-15 ezer fő hiányzik a piacról. Vannak persze régiók és időszakok, ahol és amikor erősebben érződik a hiány az országos átlaghoz képest. A szakember szerint külföldi vendégmunkásokkal csak elvétve lehet találkozni, mert már az ukránok is inkább a lengyel piacra mennek dolgozni.
A turizmusban és a vendéglátásban is mérséklődött a munkaerőhiány. „Továbbra is több mint tízezer munkahely betöltetlen országos szinten az ágazatban, de idén már csökkent a munkaerőhiány. Nagy a bérnyomás, de már tudunk olyan fizetést adni, hogy több vendéglátós is úgy dönt, inkább itthon dolgozik a nyáron, és nem külföldön” – mondta lapunknak Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. Hozzátette: az elmúlt években ugyan tényleg nehéz volt jó munkaerőt találni, de nem volt kezelhetetlen a hiány. Sajnos rengeteg olyan eset akadt, amikor a munkaadók nem tartották be az ígéreteiket, de ahol korrekt vezetést és jó munkakörülményeket találtak a dolgozók, oda eddig is szívesen mentek vissza.
Az elmúlt években sok vendéglátós, hogy enyhítse a munkaerőhiányt, nagy technológiai fejlesztéseket és átszervezéseket hajtott végre, amelyek jobb munkakörülményeket és észszerűbb működést eredményeztek. Továbbá érezhetően nőtt a diákmunkások száma is, ami részben a növekvő órabéreknek is betudható. Négy éve még 700–1500 forint között mozgott az átlagos órabér a Balaton környéki településeken nyáron, ma már 1500–2500 forintos órabéreket adnak a vendéglátósok. A szakember szerint azonban nem pusztán a kivándorlás miatt nőtt néhány éve a betöltetlen álláshelyek száma, a hazai forgalom növekedett, megszaporodtak a vendéglátóhelyek, a fizetések emelkedésének köszönhetően bővült a kereslet, így a munkaerőigény is nagyobb lett. Ez a tendencia a szektor elmúlt években produkált növekedési számaiból is látszik.
A mezőgazdasági idénymunkák körében
1500
forintos órabérről is hallani ma már
