A Magyar falu program első két pályázata már lezárult, az együttesen 13 milliárd forintos keretből 461 önkormányzati és 487 egyházi közösségi tér fejlesztése kezdődött meg. Mindkét kiírás teljes – 6, illetve 7 milliárdos – összegét felhasználták. De a program része egy 56 milliárd forintos közszolgáltatási csomag is, amelyhez kizárólag az önkormányzati pályázatok tartoznak. Ide sorolható a bölcsődék és óvodák felújítása, óvodai udvarok rendbetétele és sportfejlesztés, orvosi rendelők fejlesztése, polgármesteri hivatal felújítása, sportparkok építése, temetői fejlesztések, falugondnoki program, eszközfejlesztés közterületi karbantartásra, valamint belterületi utak és járdák felújítása.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint az utak és a járdák felújítása lesz a legnépszerűbb kiírás, majd a falugondnoki szolgálat fejlesztése és a falubuszcsere, ezeket az orvosi rendelők fejlesztése követheti. Az elnök szerint minden évben szükség lenne a Magyar falu programra, de időközben át kellene alakítani a felhasználási lehetőségeket. „A program 150 milliárd forint keretű pályázatain csaknem 2400 település osztozik, a következő években fokozatosan, 350-400 milliárd forintra kellene tornászni a keretet. Nem lehet minden települést megmenteni, de amelynek van rá lehetősége, azt a megmaradás érdekében mindenben támogatni kell. Nagy pazarlás, ha települések tűnnek el, a kiépített közművek pedig ott maradnak” – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő.
Előrebocsátotta, hogy szükség lenne a települések vállalkozásainak támogatására, fejlesztésére, munkahelyeket kell teremteni – sok ugyanis a kényszervállalkozó –, és ehhez járásszintű koncepcióra lenne szükség, hiszen míg egyik régió a mezőgazdaságban erős, máshol az ipar dominál. A TÖOSZ elnöke szerint érdemes lenne dupla bért adni azoknak a pedagógusoknak és orvosoknak, akik ötezres lélekszám alatti településre költöznek, és ott vállalnak munkát, az ebből adódó költségekre pedig a program nyújthatna fedezetet. Ugyanakkor ezt egy területfejlesztési rendszerbe lenne érdemes illeszteni.
A pályáztatás folyamata egyszerű a Magyar falu programban, sok munkával jár, de átlátható, minden település boldogul vele – emelte ki az elnök. Ezért pályázatírókra sincs szükség, a projektek lebonyolításához viszont közbeszerzési szakértő és műszaki ellenőr segítségére szükség lesz. Az útépítésen kívül a kisebb helyi vállalkozások is el tudják végezni a pályázatokban szereplő munkálatokat, de fel kell készíteni őket, hogy be tudjanak kapcsolódni, részt vehessenek a közbeszerzésen. Még nem írták ki az összes pályázatot, például a belterületi utakra és az óvodai sportfejlesztésre egyelőre várni kell. A TÖOSZ elnöke szerint a leghamarabb záruló projekt az óvodafelújítás lesz.
A pályázati pénzeken csaknem
2400
település osztozik
