Harc a fuzárium ellen – mérlegelhetnek a fogyasztók
Az idei év különösen veszélyes a mezőgazdaságban az egyik legelterjedtebb mikroszkopikus gombafajta, a fuzárium szempontjából – állítja Tóth Beáta, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály tudományos főmunkatársa. A fuzárium azért különösen veszélyes, mert mikotoxinokat termel, amelyek a természetben előforduló legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. A fuzáriumfajok elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át, innen támadják meg az élő növényi szervezeteket, majd a gombák a gabonaszem külső felületén kezdik meg a fertőzést, amivel hatalmas kárt okoznak a fenntartható gazdálkodás mellett elkötelezett gazdáknak.
„Magyarország változékony éghajlatán, aszályos és csapadékos évben egyaránt fennáll a kockázat, hogy fuzáriummal szennyezett lesz a termény. Ennek oka, hogy a kórokozó gombák között mind a száraz, mind pedig a nedves éghajlatot kedvelő fajok megtalálhatók” – mondja Tóth Beáta. „A talajból fertőző fuzárium ellen az egyik lehetséges védekezés a magcsávázás. Nagyobb probléma azonban a különböző kultúrák virágzási stádiumában fellépő fuzáriumfertőzés, amely ellen megfelelő gombaölő készítmények kijuttatásával lehet eredményesen védekezni. Bizonyos esetekben a fuzárium elterjedéséhez a rovarkártevők által okozott sebzések is hozzájárulnak, ezért rovarölő készítményt is kell használni” – hívta fel a figyelmet Fogl Tamás, a Bayer Hungária Kft. fejlesztési menedzsere.
Szükség van a fuzáriummal szemben minél ellenállóbb gabonák nemesítésére. Bár vannak biztató eredmények, egyelőre a több évtizedes kutatások ellenére sem ismeretes olyan gabonafajta, amely teljesen ellenálló ezzel a gombafajjal szemben. A szakember szerint a fenntartható gazdálkodáshoz jelenleg a gombaölő szeres kezelés a hatékony módszer. Mégpedig a komplex védekezés: vetéskor magcsávázó készítmények használata, virágzáskor pedig olyan szereké, amelyek hatékonyak a gabonát fertőző fuzáriumfajok ellen.
A fuzárium elleni korábbi védekezési módszerek közül a vetésforgó beszűkült, vagyis rövidebb idő után kerülnek vissza ugyanazok a kultúrák ugyanarra a területre. Változott a föld megművelésének mikéntje is, a szántásos talajművelést egyre inkább a forgatás nélküli művelés váltja fel, amikor a növényi maradványokat nem tudják teljesen bedolgozni a talajba. A kutatók szerint mérlegelnünk kell, hogy az egészségünk szempontjából mi a veszélyesebb: egy toxinnal szennyezett kenyér vagy egy növényvédelmi kezelésen átesett gabonából készült pékáru elfogyasztása-e. Az utóbbi esetben előfordulhat, hogy minimális mennyiségű szermaradék megtalálható a gabonán – ám mivel betartják a technológiai előírásokat, ez mindig az engedélyezett határérték alatt marad, így nem veszélyezteti az egészséget, tehát lényegesen kedvezőbb, ha toxinmentes élelmiszereket tudunk előállítani és fogyasztani a toxinnal szennyezett termékek helyett – nyomatékosította Fogl Tamás.
