Jelentősen emelte idei GDP-előrejelzését az EB
Tavaszi előrejelzéséhez képest 0,7 százalékponttal, 4,4 százalékra emelte Magyarország idei GDP-növekedési várakozását az Európai Bizottság (EB). A júniusi Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,3 százalékra emelte az előrejelzését, ami szintén jelentős javítás volt. Mindkét esetben két tényező állhatott a három hónapos várakozások javulása mögött: a Versenyképesebb Magyarországért program részleteinek ismertetése – a program megvalósítása ugyanis már az idén 0,3 százalékpontos GDP-javulást ígér –, és az első negyedéves GDP-adat, amely a várakozásokat jelentősen felülmúló, 5,3 százalékos bővülést mutat. (Szezonálisan és naptárhatással igazítottan 5,2 százalékot.) A Pénzügyminisztérium konvergenciajelentése mégis csak 4 százalékos növekedéssel számol, ami az elmúlt évekkel ellentétben kifejezetten pesszimistának mondható az EB és az MNB prognózisához képest is, igaz, az év második felében erőteljes restriktív fiskális politikával inkább a kormány előrejelzése válhat valóra.
A hangulatindexek alapján a második negyedévben is masszív lehetett a növekedés, bár a rendelésállomány nem tartotta a tempót az építőipari növekedéssel: a szektor rendelésállománya 6 százalékkal zsugorodott áprilisban. A bizottság szerint ez a GDP-növekedés lanyhulásának előszele lehet, és jövőre már csupán 2,8 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. 2020-ban mérséklődhet a beruházások növekedési üteme, ahogyan a foglalkoztatás bővülése is, mivel már egyébként is elértük a közel teljes foglalkoztatottságot. Ezek a hatások viszont a fogyasztásra hathatnak kedvezőtlenül, bár a belső piac továbbra is erős marad, ez pedig hajtóereje lehet az importnak. Az export növekedése lassulhat a partnerországok gyengélkedése miatt, ezért pedig romolhat a kereskedelmi egyensúly.
(A bizottsági jelentésről készült cikkünk a 6. oldalon)
A béremelés hajtja az inflációt
Amikor az üzemanyag- és az élelmiszerárak a bázishatás miatt az év második felében kiárazódnak, az infláció jelentősen csökkenhet, de a maginfláció 4 százalék közelében maradhat, mert a béremelések továbbra is begyűrűznek a fogyasztói árakba – mutatnak rá a jelentés készítői. Az év első négy hónapjában 10,4 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér a feszes munkaerőpiac és a minimálbér-emelés miatt. Jövőre a dohány jövedéki adójának emelése önmagában 0,2 százalékponttal emelheti az inflációt, a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 3,2 százalék lehet az idén és jövőre is. A jelentés emlékeztet: májusban a HICP elérte a 4 százalékot, ami főként a magas üzemanyagáraknak és az élelmiszerek drágulásának tudható be.
