A korábbi évek költségvetéseihez képest mindenképpen anticiklikus a 2020-as büdzsé, azonban tartalmaz prociklikus elemeket is –
mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. A pénteken elfogadott 2020-as költségvetés 1 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, ami jelentős csökkenés az idén várható 1,8 százalékhoz képest. A tervezett hiány csökkenése arra utal, hogy a korábbi, prociklikus fiskális politika kevésbé lehet támogató, sőt akár az is felmerülhet, hogy kifejezetten visszafogja a kormányzati politika a növekedést, ezzel javítva az egyenleget. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese lapunknak arról beszélt, hogy ha a gazdaságpolitika továbbra is túlfűtött marad, akkor az magas inflációhoz, a külső egyensúly romlásához és a nagy elosztórendszerek működési zavaraihoz vezethet.
– magyarázta Regős Gábor.
A kormány 0,2 százalékos GDP-arányos kibocsátási réssel számolt, az Európai Bizottság 2,4 százalékkal, míg a Századvég előrejelzése 1 százalék – ez alapján prociklikus gazdaságpolitikára számíthatunk jövőre, ennek mértéke viszont kérdéses.
Karsai Gábor a családvédelmi és gazdaságvédelmi akciótervet mint gazdaságélénkítőt, illetve a béremelések lassulását és az alultervezettt inflációt (a jegybanki, 3,4 százalékhoz képest a költségvetés csupán 2,8 százalékos pénzromlással számol) restriktív irányba történő elmozdulásként jellemezte.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
