Négy és fél százalékos is lehet a növekedés

Az idei GDP-növekedési kilátásait 4,4-ről 4,7 százalékra javította a Takarékbank – mondta Suppan Gergely, a hitelintézet vezető elemzője. A kedvező módosításhoz a gazdaság legtöbb ágazata hozzájárult, ám a legnagyobb mértékben az építőipar, amelynek első negyedéves teljesítménye az év egészére vetítve még akkor is 30 százalékos növekedést mutatna, ha nem bővülne tovább az év hátralévő részében. Suppan szerint a gazdaság fokozatosan lassabb ütemre kapcsol, jövőre 3,7 százalékkal, 2021-ben pedig 3,5 százalékkal nőhet a GDP, az Európai Unió átlagához való felzárkózás akár 3 százalékos is lehet évente. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője frissített előrejelzésében hasonló növekedési pályát vázolt fel, azzal a különbséggel, hogy az idén nagyobb léptékű lassulásra számít, de még így is 4,2 százalékkal emelkedhet szerinte a gazdaság teljesítménye. Ezt indokolja, hogy a beszállítói körökben már a rendelések 20-30 százalékos visszaeséséről lehet hallani, ami főként az autóiparban, ezen keresztül az exportban jelenhet meg. Török szerint magas nyomású gazdaság alakulhatott ki, mivel alacsony a munkanélküliség, nagymértékű a béremelkedés, magas a beruházási ráta és a korábbinál erősebb az infláció, ugyanakkor a természetes felzárkózási folyamat is magyarázhatja a gyors növekedést.

Az olajárak stabilizálódása következtében nem emelkedik tovább a fogyasztói árindex, sőt az év végére 3 százalék alá is beeshet a mutató – mondta Török Zoltán. A maginfláció és az adószűrt maginfláció azonban még nem érte el a csúcsát, várhatóan az év második felében tetőznek, és még jövőre is 3,5 és 4 százalék között alakulhatnak. Az idén már nem számít kamatemelésre, csak a devizakamatcsere-ügyletek állományán módosíthat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de ez is a nemzetközi jegybankok lépéseitől függ. Suppan Gergely hangsúlyozta: az idén már tartósan elérhető az inflációs cél, az MNB-nek nem kell elkapkodnia a kamatemelést. A fogyasztói árindex októberre 3 százalék közelébe eshet, decemberre viszont a bázishatás miatt ismét 4 százalék közelébe pattanhat fel. A maginfláció azonban magas marad, ráadásul az adószűrt maginfláció sem mérséklődhet a belső folyamatok alapján, ugyanakkor a külső környezet hatására nem csökkenhetnek a mutatók. A Takarékbank elemzője szerint, ha a jegybank lényegesen szigorítana a monetáris politikán, az jelentős forinterősödéshez vezetne.