Őszig lezárulhatnak a brüsszeli viták

Bár még mindig van mozgástere az államnak az uniós beruházásokat, fejlesztéseket hazai költségvetési forrásokból megelőlegezni, jelzésértékű, hogy az államháztartás központi alrendszerének hiánya májusról júniusra 176,4-ről 390 milliárd forintra ugrott, ami az éves előirányzat 39,1 százalékának felelt meg az első fél év végén, szemben az egy hónappal korábbi 17,7 százalékos aránnyal. A Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatása szerint június végéig összesen 346,6 milliárd forintot utalt át Brüsszel Magyarországnak, miközben a kormány folytatta az uniós támogatások megelőlegezését, így az év első hat hónapjában 710,6 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezetteknek. A jelentősebb tételek közül a PM a Modern városok program fejlesztéseit, a vasúthálózat korszerűsítését, a Pest megyét érintő projektek támogatását, a turizmust célzó intézkedéseket, valamint a vállalkozások beruházásainak ösztönzését emelte ki.

A magyarországi fejlesztési számlák akadozó brüsszeli ellentételezése az Európai Bizottság adatsorában is visszaköszön, hiszen az uniós források lehívása terén a 28 tagállam közül hazánk visszaesett az év eleji 12.-ről a 17. helyre, a 32 százalékos lehívási aránnyal pedig hosszú idő után először az EU-átlagot (33 százalék) sem érjük el. A 2014–2020-as uniós ciklusban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből eddig 8,09 milliárd eurót, mintegy 2640 milliárd forintot folyósított, ezt jelenti a 32 százalékos részeredmény. A képzeletbeli dobogón egyébként Finnország (59 százalék), Luxemburg (53) és Írország (52) áll, megelőzve Ausztriát (51), Svédországot és Ciprust (43-43). A többi visegrádi ország közül valamivel előrébb jár Lengyelország 34 százalékkal, a csehek (30) és a szlovákok (27) viszont pillanatnyilag a középmezőnytől is le vannak szakadva.

Érdekesség, hogy az EU egészét tekintve az átlagos forráslehívási mutató a tavaly év végi 27 százalékról kúszott fel az idén nyár közepére 33 százalékig, miközben Magyarország ez idő alatt csak 31-ről 32 százalékra lépett. Az ok prózai: nem rendszerszintű problémáról van szó, hanem van néhány nagy összegű fejlesztési csomag, amely vita alapját képezi Brüsszellel, ezért az ezekhez köthető számlákat egyelőre nem is küldi ki a kormány. Idetartozik a Környezeti és energiahatékonyság operatív programban (Kehop) az összesen 420 milliárd forintos szennyvízberuházás mellett mintegy 350-400 milliárd forintnyi önkormányzati fejlesztés is a Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top). Ez utóbbiba egészségügyi és szociális projektek, iskola- és óvodafelújítások is tartoznak. Az EU elsősorban nem is a fejlesztések létjogosultságát, hanem a kivitelező cégek kiválasztását kifogásolhatja. A Kehop- és a Top-ügy kimenetele várhatóan hasonló lesz, mint az előző, 2007–2013-as uniós ciklusban az aszfaltügy tisztázása: a papírforma a támogatás 5–10 százalékának megfelelő büntetés, ám így a szóban forgó viták akár már szeptemberben, októberben lezárulhatnak.