A hazai iparban egyre több ágazat zsugorodik

Júniusban 1,4 százalékkal maradt el az ipar teljesítménye az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól tisztítottan viszont 4,1 százalékkal emelkedett a termelés – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Az eltérés jelentős, az oka, hogy az idén eggyel kevesebb munkanap volt a hatodik hónapban, mint 2018-ban. Az első fél évben 5,4 százalékkal nőtt a termelés a tavaly január–júniusi időszakhoz képest. Lényeges azonban, hogy az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 1,8 százalékkal mérséklődött.

A hazai ipart meghatározó járműgyártás növekedése lassabb ütemre kapcsolt, júniusban 1,5 százalékkal bővült az ágazat termelése az előző év azonos időszakához képest, az alacsonyabb teljesítmény a rendelésállományban is tükröződik. A második legnagyobb ágazat, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása

3 százalékkal zsugorodott – ugyan az elektronikus fogyasztási cikkek alág 17,2 százalékkal nőtt, ám a híradástechnikai gyártásban 7,7 százalékkal, az elektronikai alkatrészek gyártásában pedig 5,8 százalékkal volt kisebb a termelés, mint júniusban. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása mindössze 0,9 százalékkal bővült, a szektorban a belső eladások nőttek, míg az exportértékesítés csökkent. Az idén először mérséklődött a termelés a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása 1,6, a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termékeké 10,3 százalékkal csökkent, valamint a gépek, gépi berendezések gyártása is 5,5 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, a szektor értékesítései elsősorban a készletekből történtek. A vegyianyag-gyártás kibocsátása 9,7 százalékkal maradt el a tavalyitól, főként a műanyag-alapanyagok előállítása esett vissza. A legjelentősebb csökkenést a textília, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása könyvelhette el, ahol nemcsak az export, hanem a belső értékesítés is zsugorodott. Az ipari kivitel 0,2 százalékos bővülése gyakorlatilag stagnálást jelez, ám a feldolgozóipari exportértékesítés 37 százalékát adó járműgyártás kivitele 3,1 százalékkal emelkedett. Árnyalja azonban a képet, hogy a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásának 15 százalékos súlyú exportja 2,5 százalékkal csökkent. A belföldi értékesítés sem szárnyalt, mindössze 2,6 százalékkal múlta felül a júniusi adat a tavalyi azonos időszakit.

A legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése mellett elfogadható, hogy a magyar export csak visszafogottan, 0,2 százalékkal bővült – értékelte a KSH adatait Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiáért felelős helyettes államtitkára. A járműgyártás és az élelmiszeripar ágazatai ugyanakkor kiemelkedően nőttek. Nagy Ádám hozzáfűzte: az ipari termelékenység javítása a növekedési ütem megőrzésének kulcsa, ezért a technológiaváltást, a digitalizációs folyamatok előretörését a kormány is támogatja.