A munkaerő-kölcsönzés a megoldás
Összesen 180–200 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozik ma a magyar munkaerőpiacon, ami az összes foglalkoztatott 4,2–4,4 százaléka – válaszolt a Világgazdaságnak Juhász Csongor, a HR-szolgáltatásokat kínáló Prohuman ügyvezetője. A szakember tapasztalatai szerint a munkaerő-kölcsönzés elsősorban a több száz fős cégek körében népszerű, amelyeknek évről évre magasabbak a dolgozók létszámának feltöltéséhez és megtartásához szükséges HR- és adminisztrációs költségei. „Ezért egyre inkább megéri közvetítőket alkalmazniuk, ezzel komparatív költségelőnyt érhetnek el, hiszen a közvetítők nagy mennyiségben, olcsóbban hirdethetnek. Emellett a helyi irodáikban folyamatosan választják ki a munkavállalókat – adott esetben több cég számára is –, adatbázisaik pedig lényegesen nagyobbak, mint az ügyfeleiké” – mondta az ügyvezető. Jelenleg több mint nyolcvanezer hazai álláshely betöltetlen a Központi Statisztikai Hivatal szerint, majdnem a duplája a négy évvel korábbinak. E szám folyamatosan nő, a versenyszektorban 2,5–3 százalék közötti az arány. „Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a munkaerőhiányon a kölcsönzés nem változtat, hiszen a cégek adott régiókban egymástól próbálják átcsábítani a dolgozókat. Az is megszokott, hogy ötven-száz kilométeres körzetben akár naponta vagy a hét elején és végén utaztatják a munkásokat, ezért megnőtt a munkásszállók iránti kereslet” – ezt már Pelle Dávid, az MP Solutions Kft. ügyvezetője mondta a Világgazdaságnak. A szakember szerint a kölcsönzés alapvetően az átmeneti munkaerőhiányra kínál áthidaló megoldást, de rengeteg cég alkalmazza már hosszabb távon is a módszert.
A munkaerő-kölcsönzés globálisan, így Európában is elfogadott, sőt folyamatosan fejlődik. „A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy egyre népszerűbb ez a foglalkoztatási forma a rugalmasságából adódó előnyök miatt. Az alkalmazása egyre több szektorban és ágazatban terjed el” – emelte ki Juhász Csongor. A szakemberek abban megegyeztek, hogy a több százmilliárd forintos munkaerő-kölcsönző piac az utóbbi időben teljesen önálló iparággá fejlődött Magyarországon.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat utolsó közzétett adatai szerint 2017-ben 844 munkaerő-kölcsönző cég mintegy 160 ezer munkavállalót közvetített ki 7360 vállalkozáshoz, a bevételük meghaladta a 256 milliárd forintot. E foglalkoztatási formában elsődlegesen kékgallérosokat alkalmaznak – mondta mindkét ügyvezető –, tehát leginkább a termelő-, a feldolgozó- és az autóiparra jellemző. Kisebb arányban, de a nagyvállalatok is kölcsönöznek, leginkább a kiszolgáló területeken, ahol elsősorban szellemi munkakörökre keresnek alkalmazottakat.
Vannak azért hátulütők
Egyesek ellenzik a munkaerő-kölcsönzést, mert úgy gondolják, hogy a kölcsönzött munkaerőt papíron alacsonyabb bérrel járó pozícióba veszik fel, mint amelyben valójában alkalmazzák – hívta fel Juhász Csongor lapunk figyelmét egy közhiedelemre. Ezeknek az előítéleteknek azonban szerinte egyre kevesebb valóságalapja van, mert a kölcsönzött dolgozók munkakörét és munkabérét a megbízó előre meghatározza. Ráadásul állandó betekintési lehetőséggel is rendelkezik a foglalkoztatás során, azaz bármilyen pozícióba történő átsorolás azonnal kiderülne. A közvetítők egyébként rendkívül szigorú külső kontroll alatt dolgoznak, folyamatosak az adóhatóság és más hatóságok által végzett ellenőrzések is, ezért sem éri meg csalni. | VG
