A piaci fundametumok által is alátámasztott árrobbanás a világ sertéshúspiacán inkább 2020-ban valószínűsíthető, ami azonban nem húzódik évekig, egyrészt a fogyasztói szokások változása, másrészt Kína sertéságazatának szerkezeti átalakulása miatt – számolt be Potori Norbert, a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet főosztályvezetője a Magyarmezogazdasag.hu című hírportálon közzétett írásában a két sertéságazati nemzetközi szervezet, az InterPIG és az AgriBenchmark Pig Network júliusi pekingi konferenciáján elhangzottakról. A szakmai találkozón Kína sertéságazatát és az afrikai sertéspestis (ASP) járvány regionális, valamint globális piaci hatásait vizsgálták.
Visszaesett a kibocsátás
Beszámolójából kiderül, hogy Kína sertéshústermelése 54,04 millió tonna körül alakult 2018-ban, ez az előző évinél 0,9 százalékkal volt kevesebb, és 7,2 százalékkal maradt el a 2014. évi csúcstól. Az ázsiai ország részaránya így is 47,8 százalékos a világ sertéshústermelésében. Sertésállománya 2018 decemberében 428,07 milliót számlált, 13,52 millióval kevesebbet, mint 2017 decemberében. A visszaesés oka egyrészt a 2018 januárjában bevezetett környezetvédelmi amely a nagy (átlagosan legalább 500 egyedet tartó) gazdaságokat sújtja, másrészt a tavaly nyáron kitört ASP.
Kínában 2018. augusztus 3. és 2019. július 3. között összesen 143 ASP-esetet jegyeztek fel (ebből 21-et közepes vagy nagy méretű gazdaságban) az ország összesen 31 tartományában és 94 város közigazgatási területén. Hivatalos források szerint 2019. június közepéig 1,02 millió sertést kellett levágni. A biztonsági okokból felszámolt állomány ennél nyilván nagyobb, de 40,2 millió háztáji sertéstartó gazdaság mellett csak becsülni lehet, hogy valójában mekkora. Hivatalos közlés szerint 2019 májusában a kocaállomány 24 százalékkal, a hízóállomány 23 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A Kínában működő, mintegy hétezer takarmánygyártó cég jelentései szerint 2019. január–május között 23,6 százalékkal csökkent a kocatápok és 15,2 százalékkal a hízótápok előállítása – ezt sokan megbízhatóbb indikátornak vélik.
A baromfihús a helyettesítő
A sertések vágása 2019. január–április között 8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, áprilisban összesen 18,4 millió sertés került vágóhídra, 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Kínai Hússzövetség a sertéshústermelés 8–10 millió tonna közötti csökkenésével számol az idén. A behozatal akár történelmi csúcsot is dönthet (május–júniusban például 348 ezer tonnát hajóztak be, 62,7 százalékkal többet, mint 2018 május–júniusában), a kiesés nem pótolható pusztán importból – szögezi le a szerző.
A sertéshús elsődleges helyettesítője a baromfihús lesz. Erre utal, hogy Kína baromfihús-termelése az idei első öt hónapban 16,1 százalékkal nőtt, az üresen álló sertésólakba is baromfit telepítenek, miközben a fagyasztott csirkehús behozatala 30,8 százalékkal megugrott. Kínai elemzők ez év második felében nem számolnak ellátási problémákkal, ugyanis egyrészt lesz elegendő alternatív fehérjeforrás, másrészt sertéshúsból bőségesen van tartalék. Például a világ legnagyobb sertéshústermelője, az amerikai Smithfieldet is felvásárló Shuanghui (WH Group) cégcsoport fagyasztott sertéshúsból 360 ezer tonnás készlettel rendelkezett június végén, ami Kína 2018. évi sertéshúsimportjának 30 százalékával volt egyenlő.
A sertéshúsimport drasztikus növekedését fékezi egyebek között, hogy az ASP kitörése óta a sertéshús fogyasztása becslések szerint 15 százalékkal, 2019. január–május között 12,5 százalékkal csökkent. Az ASP előfordulása az elmúlt hónapokban csökkenő tendenciát mutatott. A háztáji sertéstartók azonban nem feltétlenül tesznek bejelentést, ezért a statisztikák fenntartással kezelendők. Ráadásul a bejelentés elmulasztása megnehezíti a hatékony védekezést. A vezető ágazati szereplők szerint azonban minden krízis hordoz magában lehetőségeket: jelen esetben a sertéságazat szerkezeti átalakítását gyorsabban lehet végrehajtani.
Átalakul a termelés szerkezete
Kínában a közepes méretkategóriába sorolt gazdaságok az összes sertéstartó gazdaság 8,3 százalékát képviselik, míg a kis méretű (évi 1–49 egyedes átlaglétszám) gazdaságok a 91,1 százalékát. A 40,2 millió háztáji sertéstartó mellett 3,7 millió árutermelő gazdaság működik. A háztáji sertéstartók részesedése a sertésállományból nem éri el a 30 százalékot; és ezek a gazdaságok Kína délnyugati vidékein összpontosulnak. A háztáji sertéstartás betiltása a helyi önkormányzatok hatásköre (a tapasztalatok szerint az ASP terjedését a legtöbb esetben szállítóeszközök segítették elő, azonban mivel a háztáji gazdaságok többsége nem használ idegen szállítóeszközt, ők el vannak szigetelve a fertőzöttektől).
A környezetvédelmi szabályozás következtében a sertéstartás a sűrűbben lakott déli-délkeleti országrészekből előreláthatóan áttevődik az északnyugati országrészbe, ahol a kukorica olcsóbb. A kormány által preferált gazdaságméret évi 500 hízó, de elemzők úgy vélik, hogy a jövőben az évi 2000 hízósertést kibocsátó üzemek kerülhetnek fókuszba. Kínában is húsba vágó kérdés azonban, hogy vajon lesz-e még megfelelő minőségű munkaerő a vidéki térségekben a nagyobb gazdaságok kiszolgálására.
Kínában az importsertéshúsra kivetett ad valorem vám 12 százalék, az Egyesült Államok esetében erre rá kell számolni további 2 × 25 százalék büntetővámot. Tudni kell azonban, hogy ha maga a kínai állam a saját tulajdonában lévő cégeken keresztül folytat beszerzéseket az ország stratégiai készleteinek feltöltésére hivatkozva, akkor arra nem vonatkoznak a büntetővámok. Ezek a vállalatok időről időre fagyasztott sertéshúst is vásárolnak az amerikaiaktól.
Tőzsdei árhinta
Mindenesetre a büntetővám miatt Kína Európai Unióból származó sertéshús-behozatala 2019. január–május között 42,6 százalékkal nőtt, elérte a 813 ezer tonnát, miközben az amerikai sertéshús importja mindössze 7,2 százalékkal emelkedett, 92 ezer tonna körül alakult.
Az USA-ban a sertésárak volatilitása az elmúlt tizenkét hónap során korábban nem tapasztalt mértékűvé vált. A pénzügyi befektetők az ASP kínai megjelenése miatt 2018. augusztus–október között felfelé rángatták a Chicago Mercantile Exchange élősertés-kontraktusainak jegyzését, majd a hevület csillapodásával nagyobb korrekció következett, amelynek nyomán az eredetileg exportra szánt, értékes húsrészeket is a takarmányozásban használták fel, hogy csökkentsék a készleteket.
Ezt követően újból megindultak a találgatások az importigény növekedéséről, és a holland Rabobank Kínában 200 millió sertés kivágását vizionáló, idén publikált, sokat hivatkozott és erősen bírált elemzése teljesen felforgatta a határidős piacot. Végül május–június folyamán – mivel a kínai növekedésének dinamikája ismét elmaradt a remélttől – ez a rali is lecsengett, és július elején a tavaly júliusi árszintre ereszkedett vissza a piac.
Vietnámban drágul az import
A sertésállomány Vietnámban tavaly év végén elérte a 28,2 milliót, amivel a sertéságazat mintegy 60 százalékos részarányt képviselt az állattenyésztés összes kibocsátásából. Az ASP első kitörése idén február 1-jére datálódik, június végéig 29 előfordulást jegyeztek fel, és 2,6 millió sertés került kényszervágásra.
A vietnámi sertéshúsexport 90 százaléka Hongkongba irányult, ahová február óta semmit nem szállíthatnak. A vietnámi vágóhidak egyre kevesebbet fizetnek a vágósertésekért, egyrészt mert a belföldi fogyasztók kezdenek elfordulni a hazai termelésű sertéshústól, másrészt mind több gazdaság hagy fel a sertéstartással, és küldi vágóhídra az állatokat. Az importsertéshús ára eközben folyamatosan nő.
A vietnámi kormány eddig 51,5 millió dollárt fordított a járvány terjedésének megelőzésére és a károk enyhítésére. A háztáji sertéstartók a fertőzött sertések aktuális piaci értékének 80 százalékáig, a társas gazdaságok a fertőzés miatt kivágott sertések aktuális piaci értékének 30 százalékáig részesülhetnek kártérítésben. A vietnámi kormány hosszú távú tervei között szerepel a biológiai biztonság követelményeinek megfelelő, nagy méretű sertéstartó gazdaságok előtérbe helyezése, továbbá a baromfi- és marhahústermelés felkarolása.
A kínai
baromfihús-termelés
16,1
százalékkal nőtt az év első öt hónapjában
