A 2019. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 518 ezer fő volt, 34 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – írja a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliek átlagos létszáma 158 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt – teszik hozzá.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,1 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt.
2019. május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest:
A foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 518 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 49 ezer fővel csökkent.
A 15–74 éves foglalkoztatottak létszámának alakulása, 2019. május–július:
A foglalkoztatottak közül 4 millió 440 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,7 százalékponttal, 70,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 19 ezer fővel, 2 millió 433 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 7 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,1 százalékra változott.
A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 9 ezer fővel, 286 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 28,3 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 14 ezerrel, 3 millió 454 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,6 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 700 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 56,6 százalékra emelkedett.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 75,3 százalékra emelkedett. Az 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,9, a nőknél 67,8 százalék.
A 2019. május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 158 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében stagnált a munkanélküliség.
2019. május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest:
A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliség stagnált, a munkanélküliek száma 88 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 9,5 ezer fővel, 70 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,3 százalékra csökkent.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 11,1 százalékra nőtt. A munkanélküliek közel egynegyede ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55–74 éveseké 2,6 százalék volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14,0 hónap volt, a munkanélküliek 37,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
2019. július végén az egy évvel korábbihoz képest:
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3,7 százalékkal, 248 ezer főre csökkent.
Elemzők szerint:
az állástalanok aránya újabb rekord alacsony szintet ért el, de a javulás üteme egyre mérsékeltebb – írja Virovácz Péter, az ING elemzője a KSH adataira reagálva. Ez főként annak tudható be, hogy napjainkra jelentősen leszűkült a potenciálisan bevonható munkaerő köre – teszi hozzá.
Mint írja, mindemellett a vállalatok egyre inkább hajlandóak olyan munkaerő felvételére is, amely komolyabb betanítást igényel, mert például régóta kiesett a munkaerőpiaci körforgásból. Erre utalhat, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama folyamatosan csökken, tehát a tartósan (legalább egy éve) munkanélküliek száma zsugorodik. Szintén a munkanélküliség átlagos időtartamát csökkentheti, hogy olyanok is visszatérnek álláskeresőként, akik eddig inaktívak voltak. Ez utóbbit az aktivitási ráta emelkedése támaszthatja alá.
Előre tekintve, mivel a mai adatban vélhetően a szezonalitás is szerepet játszik, az év egészét tekintve továbbra is 3,6 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátát várunk – vélekedik.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője, egyebek közt kiemelte: a munkanélküliek száma 2 ezer fővel nőtt az előző 3 havi átlaghoz, míg 8 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75.3 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73.2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79.9 százalékos rátájának eléréséhez.
