4. – Matolcsy

Magyarország már egy másik ország 2019 őszén, mint egy évtizeddel ezelőtt volt – kezdte nyitó előadását Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), az EY és a Figyelő közös, BÉT50 elnevezésű konferenciáján. 2008 októberében, a pénzügyi válság kezdetén Magyarország nagyon gyenge állapotban volt. 2010-től, majd 2013-tól a pénzügyi válságot pénzügyi eszközökkel is kezeltük, a magyar siker egyik forrása az, hogy a gazdaságpolitika és a monetáris politika egymással szövetségben képes volt kezelni a pénz világából indult válságot, amely átterjedt a gazdaság- és társadalompolitikára is – mondta a jegybankelnök.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország 2013 óta egyértelműen felzárkózási pályán van: a mediterrán országokhoz viszonyítva legalább 25 százalékkal, Franciaországhoz, a skandináv országokhoz vagy Ausztriához képest 15-20 százalékkal és még Németországhoz képest is 15 százalékkal zárkóztunk fel. Ezzel rásimultunk és most már az élen vagyunk a visegrádi négyek felzárkózásában. Az ehhez hozzájáruló források nagy részét az Európai Unió adja, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 10 200, befizetéseinket leszámítva nettó

8 ezermilliárd forint érkezett. „De az MNB is képes volt 2018 végéig hasonló összeget, 10 200 milliárd forintot betenni a felzárkózás perselyébe Magyarországon” – mondta a jegybankelnök. Hozzátette, hogy 2019-ben ehhez további 900 milliárd forint bizonyosan hozzáadódik, hiszen az államadósság után fizetett kamatok ennyivel lesznek kisebbek 2013-hoz képest. „A belső források folyamatosan növekvő módon támogatják a magyar felzárkózást” – mutatott rá.

Matolcsy György szerint kihívások előtt állunk. A jól működő, stabil tőkepiac, az erős tőzsde, az erős részvény- és kötvénypiac nélkülözhetetlen részei a magyar modell 2.0-nak, s hozzájárulhatnak a fenntartható felzárkózási folyamatokhoz. A versenyképességi programban az egyik legfontosabb teendő a tőzsdei struktúrák, a tőkepiacok fejlesztése. A jegybankelnök ennek kapcsán négy területet emelt ki: a bankokat és az állami cégeket javasolja a tőzsdére vinni, sőt a tőzsdét is érdemesnek látja a parkettre vinni. Matolcsy György szerint a vállalati kötvények piacában óriási tartalék van, következésképp ezt a területet is erősíteni kell, míg a hosszú távú megtakarítások megtámogatására azt javasolja, hogy az egészségpénztárakat és a nyugdíjpénztárakat összevonva jóléti alapokat hozzanak létre, amelyekbe a vállalatok és a magánszemélyek is befizethetnek. Végezetül a jegybankelnök szerint a mikro-, kis- és középvállalati körben a tőkéhez jutáshoz a dinamika megtartása érdekében uniós és költségvetési forrásokat is kell allokálni a hitelforrások mellé.

Magyarországon a pénzügyi rendszerben óriási tartalékok vannak, a GDP-arányos hitel- és vállalati kötvényállományban lemaradásban vagyunk a régiótól is. A BÉT jó lehetőségeket kínál a cégeknek, a tőzsdei jelenlét elsősorban versenyképes finanszírozást, de bizalomépítést is jelent. „Aki látható a tőzsdén, az bizalmat kelt, és bizalmi tőkét épít” – mondta a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a tőzsdei jegyzés egy későbbi generációváltást is kiválóan szolgálhat.

Magyarország felzárkózását

10,2

ezermilliárd forinttal segítette az MNB

n Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszön­tőjében elmondta: a negyedik alkalommal megrendezett tőzsdei konferencia mára hagyománnyá nőtte ki magát, és már hétszáz tagja van annak a „klubnak”, amelynek szereplői nagy eséllyel kerülhetnek a tőzsdére. Külön köszöntötte a BÉT50 című kiadványban újonnan szereplő sikeres vállalkozásokat. A hazai gazdaság eredményes működéséhez szükség van a magyar tulajdonú erős gazdasági magánszektorra – mondta, azonban azt is hozzátette, hogy a prosperitás állami szerepvállalás nélkül nem képzelhető el. | VG