Magyar gazdaság

A technika után középpontban az ember

Tizenegy működő bevásárlóutca példázza, hogy az okosvárosok alapját adó együttműködések hatékonyak. A menedzsmentcég most ennél is tovább lépne.

Jó eséllyel a bevásárlóutcákban válhat valóra elsőként a budapesti vállalkozói üzleti közösség víziója, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozása, a BUM Nonprofit Kft. képvisel. A Világgazdaság kérdésére a tematikus- és bevásárlóutca-menedzsmenttel 2014 óta foglalkozó társaság igazgatója, Antal Attila kifejtette, hogy a főváros májusban elfogadott smart city stratégiájával összhangban, az élhető, komfortos okosvárosok működését megalapozó, egyre hangsúlyosabb együttműködések egyike lehetne az üzleti közösség. Szemben a smart city koncepciók korábbi, elsősorban a digitális alkalmazásokról, az infokommunikációs lehetőségekről szóló megközelítésével, amelynek középpontjában az e-jegyek, a digitális parkolás és a többi, új lehetőségeket teremtő innováció, vagyis a technika állt, mára az emberre és környezetére terelődött a fókusz.

Fotó: Shutterstock

Ennek nyomán olyan megközelítés mentén dolgoznak a döntéshozók, amely a városi életminőség javítását, az erőforrásokkal való okos gazdálkodást optimalizálja. Ez egyfajta paradigmaváltás: már nem arról születnek koncepciók, hogy mit kell csinálni, hanem arról, hogy miként kell cselekedni.

A tematikus-, avagy bevásárló­utca-kon­cep­­ció egyik lényeges eleme, az üres üzlethelyiségek hasznosításának menedzselése is az erőforrásokkal való okos gazdálkodást és a fenntarthatóságot szolgálja. Célja, hogy ne újabb és újabb plázák épüljenek, hanem a meglévő épített környezet teljen meg élettel – mutat rá az újfajta megközelítés lényeges elemére Antal Attila.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatják

smart city Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)
Kapcsolódó cikkek