Az inflációs cél érdekében hitelesen lép az MNB
A fokozódó kereskedelmi feszültségek, a hard Brexit rémképe vagy Németország recessziójának lehetősége az elmúlt hetekben jókora hullámokat vetett a világ pénzpiacain. A befektetői érdeklődés a fejlődő piacokról a biztonságosabbnak hit eszközök (például az amerikai vagy a német állampapírok) irányába tevődött át. A feltörekvő országok esetében makrogazdasági fundamentumoktól függetlenül az eszközárak csökkenése és az árfolyamok leértékelődése következett be – állapítja meg legutóbbi tanulmányában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója. Emlékeztet: a sajtó növekvő érdeklődésére reagálva az elmúlt napokban a Világgazdaságban is többen kifejtették véleményüket. Az értékelések egészen széles skálán mozogtak. A szakember szerint probléma, ha a véleményekbe indoklás és bizonyítékok felsorolása nélkül a jegybanki hitelesség kérdése is belekeveredik. Ez történt Virovácz Péter (ING Bank) elemzésénél is, aki a fejleményeket a korábbi folyamatokkal szembeállítva az alábbi értékelést fogalmazta meg: „(…) most nem hazai indokok állnak az árfolyam gyengülése mögött. A korábbi árfolyamesések esetében kifejezetten a hazai jegybanki tevékenység, még inkább pedig a jegybanki hitelesség elvesztése okozta az árfolyammozgást.” (Világgazdaság, 2019. augusztus 29.) Virág Barnabás úgy gondolja, az MNB elmúlt hat évben elért eredményeit ismerő olvasó már első látásra is ráncolhatta a homlokát. Ha azonban a hazai fejleményeket a monetáris politikai tankönyvekben a jegybanki hitelesség címszó alatti definícióval is összevetjük, akkor az állítás utolsó részének abszurditása nagyon gyorsan világossá válik.
A hitelesség a jegybanki működés alappillére. Egyben jelent következetességet, szavahihetőséget, célok iránti elkötelezettséget és transzparenciát. Nagyon leegyszerűsítve azt, hogy a jegybankok azt teszik, amit mondanak, és azt mondják, amit tesznek, és mindezt jól definiált célok elérése érdekében – emlékeztet az ügyvezető igazgató.
A központi bankok, így az MNB céljait is a hatályos jegybanktörvény rögzíti. A hitelesség pénzpiaci vélemények helyett, csakis ezek teljesítésének tükrében ítélhető meg. Márpedig e téren az elért eredmények önmagukért beszélnek – írja Virág Barnabás. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Hazánk azon kevés ország közé tartozik, ahol sikerült elérni az inflációs célt. Míg az
Európai Központi Bank immár egy évtizede hasztalan próbálkozik teljesíteni az inflációs mandátumát, addig a hazai fogyasztói árindex, immár lassan három éve, a 3 százalékos célérték körül meghatározott toleranciasávban mozog. Ráadásul általános vélemény, hogy az infláció a következő években is a jegybanki céloknak megfelelően fog alakulni.
Az elsődleges cél teljesítése mellett a jegybanknak ugyancsak törvényi célja a pénzügyi stabilitás elérése és a kormány gazdaságpolitikájának, valamint a fenntartható gazdasági növekedés elérésének támogatása. Az előbbi esetében az MNB 2013 óta számtalan emblematikus intézkedésével – kezdve a devizahitelek kivezetésétől az államadósság finanszírozási szerkezetének átalakításán át a bankrendszer hatékony újraszabályozásáig – segítette hazánk sérülékenységének csökkentését – hívja fel a figyelmet az ügyvezető igazgató, aki szerint az eredmények a gazdaságösztönzés területén is elvitathatatlanok. A historikusan alacsony kamatkörnyezet évente százmilliárdokban mérhető megtakarítást hoz a költségvetésnek, miközben a jegybanki lépéseknek köszönhetően sikerült végrehajtani a növekedéshez elengedhetetlen hitelezési fordulatot.
Virág Barnabás állítja: egyetlen célt sem lehetett volna elérni erős jegybanki hitelesség nélkül. A hitelesség minden esetben egyértelmű célkijelöléseket, az intézkedések következetes véghezvitelét, a célok megvalósítását és az eredmények transzparens bemutatását jelentette.
A jegybank ügyvezető igazgatója végezetül egyetlen gondolatnyi megjegyzést fűz az elemzésekben sokszor hivatkozott tavaly nyári turbulens hónapokhoz is. Szerinte talán már a múlt homályába vész, de fontos rá emlékezni, hogy a nagy jegybankok monetáris politikai irányváltására hivatkozva akkor többen is megkérdőjelezték az MNB kivárásának helyességét. Az idő az MNB monetáris tanácsának következetességét igazolta. Mindössze egy év elteltével az akkor a szigorítás irányába forduló központi bankok épp hátraarcot vezényelnek, miközben inflációs céljaik eléréséhez egy lépéssel sem kerültek közelebb. Hosszú évek munkájával épül fel a jegybanki hitelesség, amit most és a jövőben is csakis a célok függvényében szabad megítélni – zárja gondolatait Virág Barnabás.
