A z év első nyolc hónapjában olyan időjárási hatások érték a Magyarországon termesztett zöldségféléket, amelyek nagymértékben befolyásolták a megtermelésüket. A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelentésében foglaltak szerint az idei év rendkívüli szárazsággal indult, majd az április végi csapadék jelentősen javított a talajok nedvességtartalmán. A május lényegesen hűvösebb volt, mint az elmúlt évben, ezért a növények döntő többsége nehezen indult fejlődésnek. Több növényvédelmi probléma is jelentkezett, mint egy évvel korábban, a szakmai szervezethez érkezett információk szerint főleg baktérium és gomba eredetű betegségek okoztak kárt. A zöldborsótermesztőknek a tavalyi, katasztrofálisan sikerült év után ismét csalódniuk kellett. A „porszáraz” talajba vetés után a hűvös, csapadékos május kimondottan kedvezett a zöldborsónak, jó termés ígérkezett. A júniusi hőhullám azonban jelentősen rontotta a várakozásokat, így az átlagtermés 4,8-5 tonna körül alakult. Ez pedig éppen csak fedezi a termelés költségeit. A FruitVeB-hez érkező információk szerint jövőre tovább csökken a zöldborsó termőterülete, mert egyre kockázatosabb lesz a termesztés, elsősorban a meleg miatt. A feldolgozóipar idén kevesebb csemegekukoricát igényelt, ezért csökkent a vetésterület is. Ez annak ellenére történt így, hogy a tavalyi kisebb termés az idei évre jó piaci lehetőségeket körvonalazott. Az időjárási viszonyok miatt július végére, augusztus elejére a betakarítás összetorlódott. A feldolgozói kapacitások hiánya miatt ebben az időszakban jelentős mennyiségű termést nem tudtak betakarítani. Az idei év termésmennyiség szempontjából átlagos lesz, nem éri el a remélt ötszázezer tonnát. Az ipari paradicsom betakarítása sem a megszokottak szerint zajlott, később kezdődött, mint általában, a fajták „összeértek”. A szélsőséges időjárás ellenére az állományok jók, az eddig betakarított táblákon a minőség és a mennyiség is jónak mondható. A tervezett 125-130 ezer tonna betakarított mennyiségre reális esély van. A vöröshagyma fejlődéséhez májustól aránylag kedvező volt az időjárás. A sok csapadék miatt azonban növényvédelmi problémák adódtak, amelyek mennyiségi és – a tárolási hagyma esetében – minőségi veszteségeket is okozhatnak. A vöröshagymát termelők a tavalyinál mindenképpen jobb, összességében azonban csak átlagos évre számíthatnak. A gyökérzöldségek is száraz talajba kerültek, ezért kelesztő öntözésre volt szükség, a május–júliusi időszak csapadéka azonban jótékonyan hatott a növények fejlődésére. A betakarítás még messze van, a terméskilátások egyelőre biztatók. A káposztaféléknek helyenként nagy problémát okoztak a gombák és a baktériumok. Az állati kártevők néhol jelentősen károsították a termést, de az eddigiek alapján a termelők átlagos évre számíthatnak. Az étkezési paprika termesztése szabadföldön jelentősen visszaesett az elmúlt években, már csak körülbelül 650-700 hektáron folyik a munka, a fűszerpaprika termőterülete pedig 1800–1900 hektár közötti. Az időjárás nem kedvezett az étkezési paprikát szabadföldön termesztőknek. A növényvédelmi problémák miatt az idei év megmutatta, milyen nagy lehet a rezisztens fajták szerepe. A fűszerpaprika minőségére az augusztus végi meleg kedvezően hatott, a paprikatermelők egyelőre mégis gyenge vagy közepes szezonra számíthatnak. Az eredményeken még javíthat, ha a szeptemberi időjárás kedvezően alakul, ha későn jelentkeznek az első őszi fagyok.
Számkiemelés: Az étkezési paprika szabadföldön már alig 700 hektárt foglal el
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.