A z év első nyolc hónapjában olyan időjárási hatások érték a Magyarországon termesztett zöldségféléket, amelyek nagymértékben befolyásolták a megtermelésüket. A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelentésében foglaltak szerint az idei év rendkívüli szárazsággal indult, majd az április végi csapadék jelentősen javított a talajok nedvességtartalmán. A május lényegesen hűvösebb volt, mint az elmúlt évben, ezért a növények döntő többsége nehezen indult fejlődésnek. Több növényvédelmi probléma is jelentkezett, mint egy évvel korábban, a szakmai szervezethez érkezett információk szerint főleg baktérium és gomba eredetű betegségek okoztak kárt. A zöldborsótermesztőknek a tavalyi, katasztrofálisan sikerült év után ismét csalódniuk kellett. A „porszáraz” talajba vetés után a hűvös, csapadékos május kimondottan kedvezett a zöldborsónak, jó termés ígérkezett. A júniusi hőhullám azonban jelentősen rontotta a várakozásokat, így az átlagtermés 4,8-5 tonna körül alakult. Ez pedig éppen csak fedezi a termelés költségeit. A FruitVeB-hez érkező információk szerint jövőre tovább csökken a zöldborsó termőterülete, mert egyre kockázatosabb lesz a termesztés, elsősorban a meleg miatt. A feldolgozóipar idén kevesebb csemegekukoricát igényelt, ezért csökkent a vetésterület is. Ez annak ellenére történt így, hogy a tavalyi kisebb termés az idei évre jó piaci lehetőségeket körvonalazott. Az időjárási viszonyok miatt július végére, augusztus elejére a betakarítás összetorlódott. A feldolgozói kapacitások hiánya miatt ebben az időszakban jelentős mennyiségű termést nem tudtak betakarítani. Az idei év termésmennyiség szempontjából átlagos lesz, nem éri el a remélt ötszázezer tonnát. Az ipari paradicsom betakarítása sem a megszokottak szerint zajlott, később kezdődött, mint általában, a fajták „összeértek”. A szélsőséges időjárás ellenére az állományok jók, az eddig betakarított táblákon a minőség és a mennyiség is jónak mondható. A tervezett 125-130 ezer tonna betakarított mennyiségre reális esély van. A vöröshagyma fejlődéséhez májustól aránylag kedvező volt az időjárás. A sok csapadék miatt azonban növényvédelmi problémák adódtak, amelyek mennyiségi és – a tárolási hagyma esetében – minőségi veszteségeket is okozhatnak. A vöröshagymát termelők a tavalyinál mindenképpen jobb, összességében azonban csak átlagos évre számíthatnak. A gyökérzöldségek is száraz talajba kerültek, ezért kelesztő öntözésre volt szükség, a május–júliusi időszak csapadéka azonban jótékonyan hatott a növények fejlődésére. A betakarítás még messze van, a terméskilátások egyelőre biztatók. A káposztaféléknek helyenként nagy problémát okoztak a gombák és a baktériumok. Az állati kártevők néhol jelentősen károsították a termést, de az eddigiek alapján a termelők átlagos évre számíthatnak. Az étkezési paprika termesztése szabadföldön jelentősen visszaesett az elmúlt években, már csak körülbelül 650-700 hektáron folyik a munka, a fűszerpaprika termőterülete pedig 1800–1900 hektár közötti. Az időjárás nem kedvezett az étkezési paprikát szabadföldön termesztőknek. A növényvédelmi problémák miatt az idei év megmutatta, milyen nagy lehet a rezisztens fajták szerepe. A fűszerpaprika minőségére az augusztus végi meleg kedvezően hatott, a paprikatermelők egyelőre mégis gyenge vagy közepes szezonra számíthatnak. Az eredményeken még javíthat, ha a szeptemberi időjárás kedvezően alakul, ha későn jelentkeznek az első őszi fagyok.
Számkiemelés: Az étkezési paprika szabadföldön már alig 700 hektárt foglal el
