Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Úgy szedtünk be több adót, hogy az adókulcsok nem nőttek – hangsúlyozta Izer Norbert. Hozzátette: ahogy az elmúlt években fehéredett a gazdaság, úgy a megmaradó összeget adócsökkentésre fordították, amivel tovább tudták csökkenteni a szürke- és a feketegazdaság nagyságát. Elmondta, hogy a GDP-arányos adóelvonás mértéke valamivel alacsonyabb, mint a válság előtt volt.

Uniós szinten adóemelés jellemezte az elmúlt évet, az adóelvonás mértékét Magyarország tudta a leginkább csökkenteni – fogalmazott az államtitkár. Magyarország adócentralizációs rátája 2017-ben 38,4 százalék, egy évvel korábban 39,3 százalék volt – tehát csökkent, míg az Európai Unióban ez a ráta 39,9 százalékról 40,2-re nőtt. A csökkenés 2018-ban is folytatódott.

Kiemelte, hogy minél kisebb egy cég, annál nagyobb az adminisztrációs terhe. Egy kutatás szerint a mikrovállalkozásoknál uniós szinten átlagosan az árbevétel 2,5 százalékára rúg ez az összeg, amely a magyar iparűzési adó esetében ennél alacsonyabb. „Ez versenyelőnyt biztosít, az adminisztrációs terhek csökkentését továbbra is napirenden tartjuk” – tette hozzá. Szerinte az adórendszer akkor működik jól, ha minél egyszerűbb és átláthatóbb, valamint mindenkire vonatkozik.

Izer Norbertnek az a véleménye, hogy a kkv-knak célszerű a katát vagy a kivát választaniuk. Ezek minimális terhet rónak a vállalkozásokra, a bevételi nyilvántartás elkészítésén túl 12 millió forint bevételig nincs más teendőjük – húzta alá az államtitkár. Elmondta, hogy a katát használók száma már 360 ezer felett van, ma ez a legnépszerűbb adónem Magyarországon. Ugyanakkor ennek is vannak korlátai: nehezen fog egy katás a 12 milliós plafonból kitörni, így egy fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozásnak a kiva lehet a jó választás, ami egészen 3 milliárd forint árbevételig választható – több mint negyvenezren már így adóznak.

A legnagyobb terhet jelentő adatszolgáltatást azonban felül kell vizsgálni. „Úgy gondoljuk, az adók száma egyenes arányban áll az adminisztráció nagyságával” – hangsúlyozta Izer Norbert, hozzátéve: az a kormányzati szándék, hogy tovább csökkentik az adók számát. Az is a tervek között szerepel, hogy a jövőben a kkv-k többségének az adóhatóság készítse el az adóbevallását, de fejlesztik a személyre szabott szolgáltatásokat, illetve a gazdaságfehérítés érdekében törekednek az adatvagyon újszerű hasznosítására.

Freid Mónika, a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Igazgatóságot irányító elnökhelyettese előadásában kiemelte: Magyarországon csaknem 1,8 millió vállalkozás volt tavaly, tízéves intervallumot tekintve látható, hogy ez a szám szinte folyamatosan emelkedik. A működő vállalkozásoké egy szűkebb kör: bő 700 ezres. Egyúttal az is megállapítható, hogy a tőkeigényes, nagy létszámot igénylő ágazati körben lényegesen magasabb a társas vállalkozások részaránya, és jellemzően a szolgáltatási szektorban nagyobb a súlyuk az egyéni vállalkozásoknak és a kkv-knak.

Azok a tízfősnél nagyobb cégek sorolhatók a gyorsan növekvő vállalkozások közé, amelyek három éven keresztül legalább 10 százalékkal képesek növelni az árbevételüket és a létszámukat. A KSH szakértője közölte: ez a szám 2010-ben még háromezer alatti volt, 2017-ben azonban már meghaladta a négyezret. A gyorsan növő cégek mögött általában valamilyen innovációt látnak, amelyhez szervezetfejlesztés társul.

A kkv-k adják a foglalkoztatottak 65 százalékát, ezen belül 35 százalék a mikrovállalkozások, 18 a kisvállalkozások és 12 a középvállalkozások aránya. A hozzáadott értéknek azonban kevesebb mint a felét állítják elő a kkv-k, és csak 16 százalékért felelnek az összes vállalkozás exportárbevételén belül. A hazai irányítású vállalkozások a foglalkoztatottak 74 százalékát, a beruházások 54 százalékát, a hozzáadott érték 50 százalékát teszik ki – tette hozzá.