Kiszívhatja a likviditást az MNB

Nem értelmezhető lazítás­ként a deviza-kamat­csere­ügyletek (FX-swap) állományának emelkedése, a jegybank célja egyértelműen a kiszorítandó likviditás szinten tartása volt – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A kiszorítandó likviditás mértékét legalább 200-400 milliárd forintban határozta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a harmadik negyedévre, a jegybanki egynapos betéti adatok szerint ennek megfelelően alakult a ténylegesen kiszorított likviditás augusztus 22. óta. Az ING Bank szakértője hozzáfűzte: ez nem változtat a monetáris kondíciókon, inkább a megtartásuk a lényeg, a tényleges lépéseket az MNB várhatóan transzparensen kommunikálja majd. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője lapunknak szintén úgy vélekedett, hogy a deviza-kamatcsereügyletek állományának alakulása nem értelmezhető önállóan, és figyelembe kell venni a piaci likviditás alakulását is. „Az állomány növelése nem jelent lazítást” – húzta alá. Az MNB az FX-swapokkal tud a legjobban reagálni a piaci likviditás változására, és ezzel az eszközzel érheti el a kiszorítandó likviditási célját. Ha a piaci likviditás túlzottan csökken, a jegybank növelheti a swapállományt, ha viszont megemelkedik, akkor csökkentheti. A CIB Bank vezető elemzője hozzátette: a bankrendszer likviditására a készpénzállomány, a költségvetési hiány, a jelzáloglevél-vásárlási program és a Növekedési hitelprogram is hat, ezeket is figyelembe kell venni a likviditás vizsgálatakor.

„A preferenciális betét márciusi átalakításából adódóan a kiszorítási hatás emelkedett, a csökkenő kiszorítási hatás elérésével a swapállomány mérséklése volt konzisztens”. A jegybank korábban jelezte, hogy 2019 második felében olyan likviditási folyamatok valószínűsíthetők, amelyek alapján a megcélzott kiszorítási hatás eléréséhez a jegybanki swapállomány emelésére lehet szükség. A likviditást szűkítette az év végére koncentrálódó költségvetési hiány és a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) bevezetése is, így az FX-swapállomány emelése konzisztens. A szakértő rámutatott: a MÁP Plusz bevezetése miatt erősen szűkült a likviditás, megnőttek a rövid kamatok, amit az MNB rendkívüli egyhetes swaptenderrel kezelt. Virovácz Péter szintén a MÁP Plusz miatt csökkenő piaci pénzmennyiség hatásaira hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az emelkedő swapállomány mellett a likviditás is visszatért a bankrendszerbe, és a Bubor (budapesti bankközi forint-hitelkamatláb) csökkenéséhez vezetett az elmúlt hetekben, viszont ez a változás annyira kismértékű volt, hogy a hitelek kamatára nem lesz érdemi hatással. Az ING Bank elemzője úgy látja, a jegybank hamarosan likviditást szívhat ki a piacról, ami így a Bubor enyhe, 25 bázispont közelébe történő emelkedését eredményezheti.