Komoly jövője van a könyvvizsgálói pályának

Honnan jött az ötlet, hogy a kamara önálló képzési központot hozzon létre?

Pál Tibor: A rendszerváltást kö­ve­tően komoly változáson estek át a pénzügyi szakmák is, hiszen újra kellett gondolni a piac­gazdaságra jellemző pénzügyi-számviteli ismereteket, és azzal szembesültünk, hogy az adatok hitelességének igazolása legalább annyira fontos, mint a megfelelő könyvelés. 1993 előtt a Pénzügyminisztérium, 1997-től – a tárca szakmai felügyelete mellett – az akkor létrejövő Magyar Könyvvizsgálói Kamara irányításával folytak a képzések, és évente mintegy százan végeztek könyvvizsgálóként. A közbülső időszakban viszont több, piaci alapon működő cég kapott lehetőséget, és évente körülbelül ezren szereztek könyvvizsgálói oklevelet, esetenként nem túl szigorú követelményrendszer mellett. A kamara a megalakulásától komoly követelményeket kívánt állítani a könyvvizsgálói képzésben részt vevők elé, 1999-ben pedig a saját oktatási központ megalakítása mellett döntött. A végzettek száma a követelményrendszer szigorodása miatt visszacsökkent az évi száz közelébe. A képzés fontosságáról mindent elárul, hogy nincs még egy szakma, ahol az alapozó szakmai diplomát egy kamara adhatja ki.

Hová sikerült eljutni?

Lakrovits Elvíra: Az oktatási központ fennállása óta csaknem 250 ezren vettek részt valamilyen képzésen, a képzési kör alaposan kibővült. Kínálatunkban ma már több mint húszféle (OKJ-s és OKJ-n kívüli) szakképesítés található meg, az adótanácsadóitól a vállalkozási mérlegképes könyvelői képzésen át az okleveles könyvvizsgálói képzésig. Emellett a szakhatóságok engedélyével hét rendszerben szervezünk kreditpontos továbbképzéseket. A kötelező továbbképzések terén, ahol vagy hatvan intézmény kínál programokat, a piaci súlyunk körülbelül 45 százalékos, a hazai pénzügyi-számviteli terület legnagyobb, iskolai rendszeren kívül működő képzési központja vagyunk.

Mennyire szűkíti be a lehetőségeket, hogy a számviteli ismeretek országfüggők?

L. E.: A hazai számviteli és adózási szabályrendszerre tekintettel elsősorban valóban a magyar piacra kell szakembereket képeznünk, ám azt is látni kell, hogy egyre több terület válik nemzetközivé – gondoljunk csak az uniós adópolitikára –, a számviteli területen a nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS) alkalmazási körének bővülése is szélesítheti a lehetőségek körét a nálunk végzettek előtt. Bőven van terünk itthon is, hiszen a magyar vállalati kultúra egyértelműen igényli a korszerű pénzügyi-számviteli ismeretek alkalmazását, így nem aggódom a jövőnk miatt.

Valóban? György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára egy konferencián azt mondta, hogy tíz-tizenöt év múlva nem lesz szükség könyvelőre, a gépek mindent átvesznek.

P. T.: A klasszikus könyvelési-számviteli feladatok jó része valóban gépiesíthető, ám még ott is helye lesz a tapasztalatnak, valamint a széles körű ismereteknek, a tanácsadói jelleg, illetve a programok ellenőrzése kerül még jobban előtérbe. A könyvvizsgálói szakma ennél sokkal többről, üzletről, pénzről, vállalkozásról szól. A könyvvizsgálónak nem pusztán a számokat, a céget, a piaci környezetet kell ismernie, ezt semmilyen program, mesterséges intelligencia nem helyettesítheti.

Ehhez képest azt hallani, hogy komoly gondokkal, elöregedéssel küzd a szakma.

P. T.: A könyvvizsgálók átlagéletkora messze ötven év felett van, elkél a vérfrissítés. Mostanában csak évi negyven-ötven könyvvizsgáló kéri felvételét a kamarába. Egyrészt tartanak a digitális lépésváltástól, mert még nem látják, hogy ez milyen előnyökkel járhat, másrészt maga a kamara is magasra teszi a lécet a rendszeres minőség-ellenőrzésekkel és a kötelező továbbképzésekkel. Ez még akkor is megterhelő, ha a kamara döntése értelmében a képzések többsége immár digitálisan is elvégezhető, az oktatási központ könyvvizsgálókat érintő kreditpontos képzéseinek nagyobb része megoldható távoktatással. A kamarai tagság a kezdeti berzenkedés dacára hamar elfogadta, megszerette az új kompetenciákat adó online képzéseket.

Mennyire érinti majd a képzéseket a szakképzési rendszer tervezett átalakítása?

L. E.: Még zajlanak az egyeztetések, amelyeknek a közgazdasági és ügyviteli ágazat készségtanácsa elnökeként lehetek a részese. Biztosra vehető, hogy 2020 őszétől két, iskolai rendszerben megvalósuló képesítése lesz az ágazatnak, a pénzügyi-számviteli ügyintéző és a vállalkozási ügyviteli ügyintéző. Ezek a széles alapozású képzések lehetővé teszik majd, hogy a technikusi minősítés után ügyintézői feladatokat lássanak el a végzettek valamely foglalkoztatónál, vagy megfelelő módon kapcsolódjanak be akár a szakmai felsőoktatásba, a szakma felnőttképzésébe. Az ágazat más – számos szabályozott, tevékenységi engedéllyel gyakorolható – szakmáit a felnőttképzésben lehet majd elsajátítani. A szabályozott szakmák esetében véleményem szerint a hatósági képzések bevezetése lenne a legjobb megoldás, ami a könyvvizsgálói képzés esetében hosszú évek óta jól működik. Szakmai véleményünket igyekszünk a szakmai felelős Pénzügyminisztériummal egyetértésben kialakítani. Abban teljes a véleményazonosság, hogy rendkívül fontos lesz a megfelelő átmenet biztosítása a jelenlegi és az új képzési rendszer között. Tekintve, hogy már egy év sincs a képzések jelenlegi rendszerben való indítására, egyre sürgetőbb a keretek meghatározása, a megfelelő szabályozás, hiszen az alkalmazásra a hatóságoknak, a képzési és a vizsgarendszer minden szereplőjének, de a munkaerőpiacnak és a képesítések megszerzésére törekvőknek is fel kell készülniük.