Megelőző lépéseket tervez a kormány

A fiskális szigor fenntartása, a beruházási ráta 25 százalék feletti értéke, a vállalatok versenyképességének javítása – egyebek mellett ezek is szerepelnek abban a hétpontos válságmegelőző tervben, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetett a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 57. Közgazdász-vándorgyűlésén. A program a közelgő gazdasági megingás leküzdése és a magyar gazdaság fenntartható növekedése végett indokolt. Ehhez stabil, kiszámítható árfolyam is szükséges – mondta Varga Mihály. Értékelése szerint Magyarországon még vannak tartalékok a munkaerőpiacban: a munkaerőhiányra a nyugdíjasok és a nők foglalkoztatásának emelése lehet a megoldás. Arról is beszélt, hogy a politikai és pénzügyi környezet egyensúlyának megtartása alapvető egy krízis kezelésekor. Ilyen helyzetben néhány tizednyi növekedésért is meg kell dolgozni, ezért a szakpolitikai javaslatok végrehajtására nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A magyar gazdaság idei első félévi teljesítményét értékelve a pénzügyminiszter kifejtette: abból az látszik, hogy csökkent Magyarországnak a külső kockázatokkal szembeni kitettsége, és jó jel az is, hogy a magyar gazdaság szereplőinek jelentős tartalékuk van. A 2020-as költségvetés GDP-arányosan 1 százalékos tartalékkal rendelkezik 1 százalékos deficit mellett, vagyis akár a nullás költségvetés is megvalósítható lenne jövőre. Kitért arra, hogy az első félévi 5,1 százalékos GDP-bővülés 2,4 százalékát a belső motorok (például a lakossági fogyasztás), 1,6 százalékát a kormányzati intézkedések, 0,9 százalékát a külső kereslet adta. A növekedéshez csupán 0,2 százalékkal járultak hozzá az uniós források.

„A nemzetközi helyzet válság közeledtét jelzi, a hozamokon és az arany iránti kereslet emelkedésén túl a befektetők pesszimizmusa is megjelent” – mutatott rá. Szerinte a világgazdaságban lassulás van, de nem biztos, hogy recesszió is lesz, mivel nincsenek olyan toxikus eszközök a gazdaságban, mint a 2008-as jelzáloghitel-krízis idején. Ezért a mostani megingás kisebb mértékű lehet.

„Kelet-Közép-Európa logisztikai elosztó központjává szeretnénk tenni Magyarországot, ehhez csomagelosztó központ létesítésére és más országokkal való együttműködésre van szükség” – erről már Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter beszélt az MKT rendezvényén. A Magyar Posta csomagküldési teljesítménye ugyan elmarad az uniós átlagtól, viszont az egyik leggyorsabb növekedést mutatta az elmúlt időszakban. A régiós elosztó központ fejlesztésének egyik kulcskérdése a Budapest–Belgrád vasútvonal, az infrastruktúra a kínai áruk Magyarországon keresztüli kezelését teszi majd lehetővé. Bártfai-Mager Andrea hozzátette: a romló nemzetközi konjunktúra ellenére Magyarország jól teljesít, a beruházásösztönzési korlátokra azonban válaszokat kell adnia a kormánynak. Javítani kell az üzleti bizalmon, csökkenteni kell a betöltetlen álláshelyeket, és a banki forrásoknak a reálgazdaságba való csatornázásával növelni lehetne a magánforrásból megvalósuló fejlesztéseket. „Ausztria utoléréséhez nem elegendők a programok, hanem jól működő állami vállalatok is kellenek. Számos állami társaság szerepel a világ legsikeresebb

cégei között, jó lenne, ha magyar szereplő is kerülne közéjük” – vetette fel.

Klímavédelem és növekedés

A párizsi klímacélok betartása nemhogy csökkentené, hanem 2 százalékkal emelné a magyar GDP-t – mondta Áder János köztársasági elnök az MKT konferenciáján.

A 2000-es évek óta Magyarország GDP-je 29 százalékkal nőtt, míg a szén-dioxid-kibocsátás 24 százalékkal csökkent. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy nem lehetetlen úgy csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, hogy közben a gazdaság is bővül.

Az első félévi GDP-bővülésnek csak

0,2

százalékát adták

az uniós források