A kormány újabb lépést kíván tenni a szakképzés megerősítéséért

A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében a kormány újabb lépést kíván tenni a szakképzés megerősítéséért.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden benyújtja az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét.

A gazdaságvédelmi javaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. Osztrák mintára jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók.

Az ITM közlése szerint

a hazai szakképzést osztrák minta alapján erősítjük meg, egyszerűbb, átláthatóbb, gyakorlatorientáltabb lesz a szakképzés.

A törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetés-sorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, érdekképviseleti szervek képviselőivel a Szakképzési Innovációs Tanács és az ágazati készségtanácsok keretében. Az innovációs minisztérium ezután is folytatja a párbeszédet az érdekeltekkel.

A javaslat szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne. Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.

A minisztérium szerint az egyik legfontosabb intézkedés a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakképzésben dolgozó pedagógusok és gyakorlati oktatók béremelése, akiknek a fizetése így a piaci bérekhez közelíthet. A minden szakképzési területet,

több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érintő béremelésre a költségvetés éves szinten mintegy 35 milliárd forint forrást biztosít.

Az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/2021-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először. A kormány célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is. A megerősített rendszer biztos elhelyezkedéshez és tisztességes bérekhez segíti a szakképzett fiatalokat.