Benézett a tervezett cél alá az infláció

Szeptemberben 2,8 százalék volt az éves alapon mért infláció, ami az augusztusi adathoz képest 0,3 százalékpontos mérséklődés – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A szeptemberi fogyasztói árindex 0,1 százalékponttal kevesebb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisánál, és 0,2 százalékponttal marad el a Világgazdaság konszenzusától. A maginfláció azonban 0,2 százalékponttal erősödött, a KSH közlése szerint 3,9 százalék volt az év kilencedik hónapjában. Ez azt jelenti, hogy megközelítette az inflációs célsáv 4 százalékos tetejét. Az MNB által kalkulált adószűrt maginfláció szintén 0,2 százalékponttal emelkedett, a mutató értéke 3,4 százalék volt szeptemberben.

Az év végére az üzemanyagok bázishatása miatt felgyorsulhat az infláció – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az elmúlt hetekben meggyengülő forintárfolyam is begyűrűzhet a fogyasztói árakba, és a bérdinamika is pörgeti az inflációt. Jövőre a gyors bérkiáramlás, a szolgáltatások áremelkedése és a dohányt terhelő adó emelése határozhatja meg a fogyasztói árindex alakulását. Németh Dávid szerint idén 3,4, jövőre pedig 3,5 százalék lehet az éves átlagos infláció. Nyeste Orsolya, az Erste bank vezető elemzője is az év utolsó két hónapjában felfutó árnyomásra figyelmeztet, hozzátéve, hogy a hatás várhatóan átmeneti lesz, és 2020 második negyedévétől a 3 százalékos jegybanki cél közelébe süllyedhet a drágulás üteme. Idén 3,3 százalék lehet az éves átlagos pénzromlás. Az alacsony importált infláció és az erős belső kereslet kettőssége várhatóan jövőre is meghatározó marad. Nyeste Orsolya hozzátette: a maginflációs adatok várhatóan a toleranciasávon belül alakulnak, így a monetáris politika tartósan támogató maradhat.

A fogyasztói árindextől elváló maginfláció továbbra is erős árnyomást jelez – figyelmeztetett Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. A pénzromlás üteme az idén a 3,2 és 3,5 százalék közötti sávba kerülhet, az utolsó negyedévben a mutató erős ingadozása várható. Jobbágy Sándor rámutatott, hogy a hazai monetáris politikát az Európai Központi Bank következő döntései határozhatják meg, az MNB továbbra is adatvezérelt üzemmódban működhet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a maginfláció a 3,5–4 százalékos sávban mozoghat idén, a fogyasztói árindex 3,4 százalékos lehet. Jövőre a bázishatás és az alacsony importált infláció a 3 százalékos cél körül tarthatja a drágulás ütemét. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az internetszolgáltatás és a külföldi nyaralások drágulásának számlájára írja a maginfláció 3,9 százalékra emelkedését. Ez utóbbiban a forint gyengülésének is fontos szerepe van. Virovácz Péter aláhúzta, hogy mivel a jegybank előrejelzésével összhangban alakultak az inflációs mutatók, ezért nem várható a monetáris politika változása.