Kivár a felminősítéssel a Moody’s

A pozitív jelek ellenére nem módosított a Moody’s Investor Service a magyar államadósság besorolásán, így továbbra is a Baa3 kategóriába esnek a magyar államkötvények. A nemzetközi hitelminősítő lapunkhoz is eljuttatott közleményéből az is kiderült, hogy ráadásul a kilátásokon sem javítottak. A Világgazdaság által megkérdezett banki elemzők egyértelműen kedvező döntést vártak az intézettől: ha nem is felminősítést, de legalább a kilátások stabilról pozitívra változtatását. Mindezt szerintük a makrogazdasági helyzet fokozatos javulása indokolná. A Moody’s 2016 ősze óta nem változtatott a magyar besoroláson és a kilátásokon sem, míg a másik két globális hitelminősítő intézetnél (S&P, Fitch) már eggyel magasabb osztályzatuk van a magyar államkötvényeknek. Ezzel párhuzamosan az európai intézet, a Scope a héten minősítette fel a magyar adósságot, így az ő értékelésük szerint két lépéssel kedvezőbb a hazai helyzet. A Moody’s tétlensége azért is meglepő, mert a legutóbbi döntése óta a GDP-arányos adósságráta 76 százalékról 70,2 százalékra csökkent, ráadásul a hitelminősítő prognózisa szerint 2019 végére ez a mutató 68,5 százalékra mérséklődhet.

A magyar gazdaság diverzifikált, az ipart helyezve a középpontba, ezért az exportpotenciál erőteljes, és az államháztartás hiánya 3 százalék alatt alakult az elmúlt években – sorolta fel a Moody’s elemzése a felminősítés melletti érveket. Természetesen kihívások is akadnak, amelyek a besorolás tartása mellett ezúttal erősebb érvként szolgáltak: ilyen például, hogy hiába csökkent, még mindig magas az adósságráta, a gazdasági növekedés fenntartásához változatlanul strukturális reformokra lenne szükség, illetve túl magas az állami tulajdon aránya a bankszektorban és a vállalatokban. (Itt feltehetően a Budapest Bank régóta húzódó értékesítésére utalnak a hitelminősítő közgazdászai.) Az adósság csökkenésére a legnagyobb veszélyt a mérséklődő GDP-növekedés jelenti, ami az expanzív fiskális és monetáris politika miatt nehezen egyensúlyozható. A Moody’s elemzése ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a nem költségigényes strukturális reformok megerősíthetik a gazdasági növekedést, ez pedig felminősítéshez vezethet a hitelintézetnél. Igaz, azt is jelezték, hogy a fiskális szigor elengedése akár leminősítést is eredményezhet. A hitelminősítő négy szempontot vizsgál a besorolás meghatározásakor: a gazdaság erejét, az intézményrendszert, a fiskális politikát és a váratlan eseményekre adható válaszok mozgásterét. Jelenleg mind a négy kategóriában közepesen szerepel Magyarország.