Távoli régiókba tartanak a hazai termékek

Továbbra is Németország a 2014 óta évről évre rekordot döntő magyarországi export fő célországa, ahová tavaly 9108 milliárd forintnyi kivitel, a teljes hazai export 27,26 százaléka érkezett a KSH adatai szerint. A magyar termékek és szolgáltatások 2014 és 2018 között 211 országba jutottak el, ezek között kiemelt célpiac az Egyesült Államok és már Hollandia is. Hollandia 2014-ben még 765,8 milliárd forintnyi értékben importált Magyarországról, tavaly már 1160,8 milliárd forintért, meghaladva Amerika 953 milliárdos, Magyarországról származó importját. Az USA ezzel lekerült az ország tíz legnagyobb exportpiacának listájáról a Magyar Exportfejlesztési Ügynökségtől (HEPA) kapott adatok szerint. Az elmúlt öt évben a Hollandiába, Írországba, Portugáliába, Svédországba és Finnországba irányuló export nőtt leginkább az

európai országok közül.

Kínába a hazai kivitel 1,89 százaléka jutott tavaly, és jelentős piac Mexikó és Japán is. Az elmúlt öt évben többek között Mexikó, Malajzia, India és Korea ötszörözte meg magyarországi importját.

2014 és 2018 között a kivitel csaknem felét adó top öt termékcsoport összetétele szinte alig változott, a listát továbbra is a gépek és a szállítóeszközök, ezen belül a közúti járművek vezették. A HEPA tájékoztatása szerint a japán, kínai és vietnámi vevők főként élelmiszert vásárolnak Magyarországról, de nagy az érdeklődés a vízipar, az egészségipar, a gyógyszeripar és a gépgyártás iránt is. Oroszország és Kazahsztán mezőgazdasági és állattenyésztési technológiákat, mezőgazdasági gépeket, gyógyszeripari termékeket vásárol, de érdeklődnek a vízgazdálkodási technológiák, a szennyvíztisztító hálózatok modernizációja és üzemeltetése, valamint a vízvezetékrendszerek iránt is. E két országban nagy a kereslet a hazai építőipari, mélyépítő mérnöki szolgáltatásokra, de a gyógyfürdők, az egészségturizmus, az optikai és orvosi műszerek, berendezések, mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozó és -tartósító technológiák iránt is. A nyugat-balkáni vevők a magyarországi mezőgazdaság, a mezőgazdaságigép-gyártás, az élelmiszeripar, a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés és az energetika iránt érdeklődnek leginkább. A térség a hazai élelmiszeripar hosszú távú felvevőpiacának számít.

A tavasszal elfogadott nemzeti exportstratégiának kell kijelölnie az állami exporttámogatások további fejlesztési irányait. Magyarország EU-n kívüli exportjának arányát a mostani 20 százalékról 2030-ra úgy kell 25 százalékra növelni, hogy közben ne essen az unióba irányuló kivitel. A fókuszban az egészség-, az élelmiszer- és az agrár-, valamint az építésgazdaság, a vízgazdálkodás, a kreatív ipar és az ezekhez kapcsolódó digitalizáció áll.