Az egyik legfontosabb szer, amelyet a sertésekből nyernek ki, a véralvadásgátló heparin, ezt csak az Egyesült Államokban éves átlagban 10-12 millió beteg használja. A globális eladások 200 tonnára tehetők, és 5 milliárd dollár értékűek. A heparin olcsó, egy adag ára alig éri el egy csomag sebtapaszét. Az emelkedő árak és a várható következmények miatt a WHO azt javasolja a kormányoknak, hogy készletezzenek a hatóanyagból. A járvány kitörésekor a leölt állatokból nagyobb heparinkészlet halmozódott fel, ezért jelentkezik csak most, késleltetve a hatás. Az amerikai gyógyszerhatóságnál (FDA) július óta kiemelten kezelik az ügyet, véleményük szerint a hiány hat-kilenc hónapon belül jelentkezhet.
Az már korábban látszott, hogy a kínai inflációt jelentősen megemeli a sertéshús drágulása, azt azonban nehezen tudták elképzelni az elemzők, hogy a termék ára 12 hónap alatt megduplázódjon. Októberre ez is bekövetkezett. A kínai fogyasztói árindex növekedésének csaknem 60 százalékáért felelt ez a tétel, a pénzromlás üteme emiatt 2012 januárja óta nem látott magasságba, 3,8 százalékra emelkedett. A feldolgozott élelmiszerek drágulása az októberi európai és magyar inflációs mutatókban is megjelent. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az elmúlt hónapban tapasztalt magyar általános árszínvonal-emelkedés egyértelműen az élelmiszerek drágulásának tudható be, és a sertéspestis hatása a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzött.
A következmények már a vállalati szektorban is érzékelhetők, nemcsak Kínában, hanem az Egyesült Államokban is. Az amerikai sertésárak olyan időszakban is emelkednek, amikor más években csökkenni szoktak. A világpiaci keresletre válaszul az amerikai vágóhidak is egyre többet termelnek: tavaly heti 2,6 millió darab sertést dolgoztak fel, ez mostanra 2,7 millióra nőtt.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
