A régió szintjére már felért a magyar gazdaság

N. L. N. | Régiónk a világ leggyorsabban fejlődő területe, a Távol-Kelettel versenyzünk a dinamika tekintetében – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A magyar gazdaság a szakértő értékelése szerint lényegében felzárkózott a térség növekedési szintjéhez. Az országok adott időszaki teljesítménye közötti különbséget az elemző szerint az adja, hogy melyik állam mikor tudja felhasználni az EU-forrásokat. A magyar gazdaság 2015-ben tudott látványosan elszakadni a német növekedéstől, akkor ez a közösségi pénzek kifizetési boomjával függött össze. Most ismét ellép a két ország teljesítménye egymástól, ennek okát a K&H elemzője a belső keresletnek tudja be, amelynek tartósságát ugyanakkor kétségesnek értékelte. „Nagy kérdés, hogy a feldolgozóipar gyengélkedése csak a betöltetlen álláshelyek megszüntetéséhez, vagy pedig elbocsátásokhoz is vezet-e” – vetette fel. Jövőre 3,5 százalékos növekedésre számít a K&H, a piacnál kedvezőbb prognózist Németh Dávid a kormány további gazdaságélénkítő intézkedéseire és a szolgáltató szektor dinamikájára alapozza. A szakember szerint önmagában a hazai növekedési potenciál továbbra is 2,5-3 százalékos bővülést feltételezne. A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) kitörési lehetőségei közül az innovációs képesség javítása lehet a kulcs, ám Németh Dávid emlékeztetett arra, hogy Magyarország továbbra is a mérsékelt innovátorok között foglal helyet. Épp ezért nem az lenne fontos, hogy a cégek fejlesszenek, hiszen sokkal gyorsabb előrelépést hozhat, ha a világban fellelhető innovációk gyors bevezetését elősegíti a gazdasági környezet. Kedvező, hogy a beruházási ráta tekintetében tavaly már sikerült ledolgozni a hátrányt a régió vezető innovátorának számító Csehországgal szemben.

A beruházásokhoz nem elegendő az alacsony kamatkörnyezet, ugyanis a hazai cégek kockázatvállaló képessége kifejezetten gyenge, ezért más országokhoz képest sokkal visszafogottabban vágnak bele fejlesztésekbe. A hazai kkv-k tudásra is keveset áldoznak: Csehországban a munkavállalók 70-80 százaléka vesz részt folyamatosan képzéseken, itthon csak ennek a töredéke.

A K&H szerint a következő két évben tartósan 3 százalék körüli pénzromlás lesz Magyarországon, ennek következtében a hazai fizetőeszköz évi 2 százalék körüli árfolyamromlását prognosztizálják. Az árfolyamszint teteje 340-345 forint lehet 2020-ban.