Alkalmazkodni kell a jövő technológiáihoz
A közelmúltban került sor a Budapest Eurasia Forum felvezető rendezvényére, amelynek az eurázsiai együttműködés és a hosszú távú, fenntartható gazdaságpolitika volt a központi témája. A fórumon pénzügyi, gazdasági és tudományos panelbeszélgetések keretében vitatták meg a 21. század változó világrendjének aktuális kérdéseit, és bemutatták a Magyar Nemzeti Bank új szakmai kötetét, a Long Term Sustainable Econo-Mixet. Az ebből az alkalomból rendezett kerekasztal-beszélgetésen a sok szempontú megközelítést erősítve pénzügyi, technológiai és társadalomtudományi szakemberek beszélgettek a high-tech innováció, a digitális transzformáció, az eurázsiai korszakváltás és a jövő tudásformáinak kérdéseiről.
A beszélgetést moderáló Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója szerint a hagyományos közgazdaságtan mára komplex tudománnyá vált, amelynek az emberi viselkedés modellezéséhez számos nem lineáris tényezőt is figyelembe kell vennie, beleértve a természeti, társadalmi, technológiai és geopolitikai környezet radikális változásait. Christopher Mattheisen, a Microsoft Hungary vezetője szerint a gépi vezérlés rutinfolyamatokat vesz át, adminisztratív terheket csökkent és a nem képzett munkavállalókat iktatja ki, ezért nem kell vészforgatókönyvekkel riogatni. Véleménye szerint ahogyan egyre több szakmának elengedhetetlen része az informatikai tudás, úgy kell a programozási ismeretek, IT-szakemberek és adattudósok szerepét növelni az oktatásban. A digitális eszközök használata ma már szuperintelligencia, szuperképességek nélkül is elsajátítható. A big tech cégek egyre egyszerűbb, érthetőbb, élményszerűbb megoldásai egyszersmind a felhasználói készségeket is demokratizálják. A jövő gazdasági teljesítményéhez Mattheisen szerint nagyban hozzájárulhat a szakértelem mellett a „personal branding” és a kvantumszámítógépek gyakorlati alkalmazása is.
Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a fintech térnyeréséről beszélt a banki-pénzügyi szektorban. Kiélezett verseny helyett hosszabb távon konszolidációt vár: az azonnali, könnyen elérhető, kényelmes pénzügyi megoldások ötvözését a pénzügyi intézményrendszer komplex szolgáltatásaival. Szerinte a flexibilis, könnyen alkalmazkodó, kevésbé szabályozott fintech szektor akkor tud stabilan működni, ha támaszkodik a bankok ügyfélbázisára, bizalmi tőkéjére, masszív eszközállományára. A feladatmegosztás ugyanakkor még kérdéses – ennek egyik szcenáriója lehet, hogy a fintech cégek a „back office” feladatokat vállalják magukra, míg a nagybankokra továbbra is feladatot ró majd a személyes ügykezelés. A HÉTFA társadalomkutató-elemző központ vezetője, Csite András a geopolitikai és gazdasági erőközpontok Ázsia felé tolódását és Európa felzárkózási képességeit elemezte. Szerinte a globális egyenlőtlenségi és környezeti problémákra, a társadalmi integráció megoldására a jövőre fókuszáló, nyitott, kritikai gondolkodásmódra van szükség.
Szapáry György rákérdezett a kriptovaluták szerepére is: vajon globálisan teret nyernek? Átvehetik a pénz közvetítőszerepét az export-import tranzakciókban, tőkeáramlásokban? Christopher Mattheisen a blockchaintechnológiát illetően optimista, de a kriptopénzek használati potenciálját nemzetközi összefogással korlátozná, hiszen kockázatosnak tartja a fizikai aspektusaitól (reálhozamoktól, tőketartalékoktól) megfosztott valuták önmozgását. Hegedűs Éva is csak akkor látná indokoltnak bármely kriptovaluta bevezetését, ha az egy többletfunkciókkal felruházott, megbízható fizetőeszköz szerepét töltené be.
Szapáry György arra a kérdésére, hogy mi lehet a következő évtized legmeghatározóbb technológiai áttörése, Christopher Mattheisen a kvantumszámítógépek fejlesztését, Hegedűs Éva a fintech forradalomban rejlő lehetőségek kiaknázását, Csite András pedig az öregedési folyamatok és gyógyíthatatlan betegségek visszafordítását emelte ki. Válaszaik jól illeszkedtek a Long Term Sustainable Econo-Mix kötet – amely gazdag szakirodalmi apparátust felvonultatva a látásmódok kreatív komplexitásával próbál fenntartható megoldásokat keresni a 21. század kihívásaira – célkitűzéseihez.
