A Mercosur-megállapodás (az EU-nak az Argentínát, Brazíliát, Uruguayt és Paraguayt összefogó szervezettel kötött szabadkereskedelmi egyezménye) előkészítése húsz évig tartott, ennek eredményeként készült el az a szöveg, amelyet a tagországok parlamentjeinek még ratifikálniuk kell – mondta egy konferencián tartott előadásában Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke.
Az uniós agrárgazdálkodók és élelmiszer-iparosok leginkább attól tartanak, hogy a megállapodás hatálybalépése után tisztességtelen, méltánytalan versenykörülmények alakulnak ki. Ez az aggodalom már csak azért is jogos, mert tudható, hogy a mezőgazdasági termelésre és az élelmiszeriparra vonatkozó dél-amerikai helyi szabályok nem feltétlenül kompatibilisek a nagyon szigorú európaiakkal. Ezek közül kiemelendők a környezet- és természetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatjóléti szabályok, amelyek Európában folyamatosan szigorodnak, Dél-Amerikában pedig erről szó sincs.
Ahogyan Éder Tamás elmondta, attól nem tartanak, hogy rövid időn belül brazil és argentin élelmiszeripari termékek jelennének meg a hazai boltokban, de attól igen, hogy az EU más országaiban – elsősorban a partvidékhez közeliekben – ott lesznek a kiskereskedelmi kínálatban. Ez pedig a magyar termékek számára is konkurencia. A dél-amerikai többlettermékek megjelenése az európai piacon ezenfelül azt is jelentheti, hogy bizonyos EU-s termékeket „felénk tol”, vagyis megnőhet a hazai boltokban a más uniós országokból származó termékek aránya. Elemzések szerint a baromfihús-, az etanol- és a mézpiacon kell nagy versenyre számítaniuk a magyar termelőknek, a megállapodás áttételes hatása pedig a cukor termékpályáját veszélyezteti. A baromfihús esetében 180 ezer tonnára nyitott vámmentes kvótát az EU, ez viszonyul az unió 1,8 millió tonnás exportjához és 15 millió tonnás termeléséhez. Éder Tamás szerint arányaikban ezek nem horribilis mennyiségek, ennek ellenére ilyen mennyiségek megjelenése – különösen, ha olyan körülmények között állítják elő a termékeket, amelyek nem felelnek meg az EU szigorú követelményeinek – zavarhatja a piacot. A mi célunk az lehet, hogy ha már ez a szerződés lép életbe, akkor mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a marhahús és a baromfihús előállításának körülményei a Mercosur-országokban is ugyanolyanok legyenek, mint az EU-ban – hangsúlyozta a NAK-alelnök, hozzátéve, hogy erre a megállapodás tartalmaz szabályokat.
Nagy a kockázat az etanolnál, amelynek a kvótája az európai piac 10-12 százaléka is lehet, ennek a mennyiségnek a megjelenése pedig a szakértők szerint felfordulást okozhat.
A méz esetében teljes szabadkereskedelmi megállapodás lép életbe, ami azt jelenti, hogy az EU-ban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézhez gyakorlatilag bármekkora mennyiség érkezhet. Ez pedig érzékenyen érintheti az európai piacon jelentősnek számító magyar méhészeket is.
Fontos része a megállapodásnak a védelmi záradék, amely akkor alkalmazható, ha az EU agráriumát jelentősen befolyásolja a megnövekedett A NAK-alelnök szerint bár a megállapodás nagy hatással lesz az unió élelmiszer-gazdaságára, egy-két termék okozhat alkalmi piaci zavarokat, de tartós katasztrófát valószínűsíthetően nem. Fontos viszont, hogy megerősödjenek azok a törekvések, amelyek az innovációt, a technológiai fejlesztést, a menedzsmentképességek erősítését és az élelmiszeripar versenyképességének növelését szolgálják.
Az etanolkvóta
az uniós termelés
10-12
százaléka is lehet
