Felpörgetheti a babaváró hitel a magyar GDP-t

Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a harmadik negyedéves részletes növekedési adatokat. Mint ismert, az előzetes adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság 5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést okozott, mivel az elemzői konszenzus 4,7 százalék volt. A most megjelenő részletes adatok ennek okaiba engednek majd betekintést. Az ipari termelés és a külkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy az export hozzájárulása lehetett az egyik, a lakossági fogyasztás pedig a másik olyan tényező, amely együttesen indokolhatja a vártnál gyorsabb gazdasági bővülést Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ stratégája szerint. A kiskereskedelmi adatok és a reáljövedelem alakulása alapján úgy látja, hogy a babaváró hitelek hatása egyelőre nem jelent meg a hazai fogyasztásban. Ez azonban előbb-utóbb várható, és a jövőben erős támasza lehet a lakossági fogyasztásnak. A babaváró hitelt több mint ötvenezren igényelték eddig, a kifizetett összeg több százmilliárd forintra rúg, a hó eleji adatok szerint csak az OTP 150 milliárdot folyósított. Emellett a legalább három gyereket nevelő családok autóvásárlásához járó 2,5 millió forint ingyenpénzre is húszezren tartanak igényt, ami szintén jelentős lökést adhat a fogyasztáson keresztül a GDP-nek. Igaz, ezek a vásárlások szakértők szerint jelentősen torzítják a piacot. A magyaron kívül a régió több országából is részletes GDP-adatok érkeznek, érdekes lesz majd látni, hogy hozzánk képest milyen szerkezetben valósult meg a növekedés. Pénteken érkezik a novemberi euróövezeti infláció előzetes adata, amelytől hatalmas meglepetés ezúttal sem várható. A fogyasztói árindex szűk sávban oldalazik, éves értéke az elemzői konszenzus szerint az előző havihoz hasonlóan 1,1 százalékos lehet. Az euróövezetben sem az inflációs folyamatok, sem a munkanélküliségi ráta nem változott októberben az előző hónaphoz képest. A beérkező adatok mégis fontosak lehetnek, de csak akkor, ha eltérnek a várakozásoktól – hangsúlyozza Módos Dániel OTP-stratéga. Az infláció esetében az Európai Központi Bank a szeptemberi lazítás óta kivár, s azt teszteli, hogy a kamatcsökkentés és a kötvényvásárlási program milyen hatást gyakorol a gazdaságra. Azt már lehetett látni, hogy az elmúlt hónapban az inflációs várakozások emelkedésnek indultak – bár még mindig alacsonyak –, előretekintve fontos kérdés, hogy ez az inflációban és a maginflációban mikor fog megjelenni. A munkanélküliség esetében pedig lényeges, hogy az euróövezet lassuló gazdasági teljesítménye ellenére tud-e tovább csökkenni az állástalanok száma. Mostanáig a gazdasági növekedés elsősorban a feldolgozóipar gyengélkedése miatt lassult, azonban az utóbbi hónapokban beérkező beszerzésimenedzser-indexek tanúsága szerint a szolgáltató szektor növekedésének ütemében is fékeződés várható. A beérkező adatokból nem látszik, hogy a negyedik negyedévben az euróövezet növekedése tudna-e gyorsulni, és ez – előretekintve – az inflációs várakozások emelkedésének is gátat szabhat.