Közel öt százalékkal nő a magyar GDP

Tavaszi jelentéséhez képest 0,9 százalékponttal 4,8 százalékra javította Magyarország 2019-es gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését őszi jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A jövő évre vonatkozó várakozását 0,3 százalékponttal 3,3 százalékra emelte. A kilátások javításával az idei növekedési ütem megegyezik a Pénzügyminisztérium várakozásaival, ám a jövő évi ütem még így is elmarad a konvergenciaprogramban jelzett 4 százaléktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi prognózisa a jövő évre az OECD előrejelzésének megfelelő növekedési ütemet vár.

A külső kereslet hanyatlásával mérséklődik a magyar gazdaság növekedési üteme is, de valamivel 3 százalék felett marad az OECD jelentése szerint. A bővülés motorja továbbra is a masszív béremelések vezérelte lakossági fogyasztás lesz. A munkaerőpiac feszes marad, a minimálbér meredeken emelkedik. A foglalkoztatás bővülését támogatja a szociális hozzájárulási adó fokozatos csökkentése, ami segít a vállalatoknak a növekvő munkaerőköltség kigazdálkodásában. A kedvező makrogazdasági helyzet lehetőséget teremt arra, hogy a kormány megerősítse a fiskális fenntarthatóságot, csökkentse az időskori szegénységet és bővítse az egészségügyhöz való hozzáférést. A nemzetközi szervezet ajánlása szerint érdemes lenne növelni a munkaerő mobilitását, tovább csökkenteni a közmunkások számát, kiterjeszteni a bölcsődei és az óvodai ellátást, mert ezek az intézkedések is javítanák a munkaerő rendelkezésre állását.

A közösségi beruházások értéke azonban csökkenhet az uniós források kifutása miatt – hangsúlyozzák az OECD szakértői. A Világgazdaság brüsszeli forrása ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy bár az uniós pénzek szétosztása megtörtént, de a gazdaság képtelen ilyen mennyiségű pénzt érdemben hasznosítani, ezért a tényleges fejlesztések a következő évekre tolódhatnak. Az uniós szabályok lehetővé teszik a korábban allokált pénzek 2023-ig történő felhasználását.

A lapunknak nyilatkozó szakértő rávilágított: addigra már lehívhatók lesznek a 2020–2027-es költségvetés forrásai, amikorra elfogynak a mostani EU-büdzsé pénzei. Ezért nem várható jelentősebb visszaesés, de a források csökkenésével kalkulálnia kell a kormánynak.

A gazdasági növekedés mérséklődése nem enyhít automatikusan az inflációs feszültségeken, ugyanis a lakossági fogyasztás továbbra is erőteljes maradhat – hangsúlyozták az OECD közgazdászai.

A termelékenységnövelés kényszere miatt a vállalati befektetések magasan alakulhatnak a következő években. Az erős belső gazdaság és a kapacitáshiány támogatja az importot, de a gyengülő nemzetközi külső kereslet és a dráguló munkaerő az export visszaszorulását vetíti előre, ami kedvezőtlen lehet a GDP-re. Ugyanakkor a mérséklődő importárak alacsonyan tarthatják az inflációt. Az OECD jelentése komoly veszélyként azonosítja az erőteljes bérkiáramlás miatt gyorsuló árszínvonalat.

Össze kell fogniuk a kormányoknak

A globális GDP 2,9 százalékkal nőhet az idén, ami a világgazdasági válság óta a legalacsonyabb ütem lehet, ráadásul jövőre és 2021-ben is 2,9-3 százalék körül alakulhat, számottevően elmaradva a 2018-as, 3,5 százaléktól – derült ki az OECD jelentéséből.

A problémát a vállalatok tétovázásában és a fundamentális változásokban észlelte a nemzetközi szervezet, amit a tiszta energiára áttéréssel és digitalizációval lehet orvosolni. Az OECD sürgeti a kormányok közös munkáját annak érdekében, hogy a befektetések szintje a korábbi szintre térhessen vissza, és korrekt kereskedelmi és adózási szabályokat dolgozzanak ki. Az Egyesült Államokban

2 százalék, az euróövezetben és Japánban 1 százalék lehet a GDP-növekedés a következő években, míg a kínai gazdaság 5,5 százalékkal bővülhet a tavalyi 6,6 százalék után.